Szeptember van. A gyerekek visszatérnek az óvodákba, iskolákba, a felnőttek a nyári szabadságról visszatérve újult erővel vetik bele magukat munkájukba. Mondhatjuk, hogy szeptemberben minden visszazökken a régi kerékvágásba. Nyár végén mindenkiben elevenen él a rengeteg élmény: az utazások, a táborok, a lekvárfőzések, a Balaton vagy a közös szalonnasütés a barátokkal, családdal. Ezek az események mind azért vannak, hogy feltöltsék az ember „energia éléskamráját”, hogy visszazökkenve a mindennapokba ebből tudjon erőt meríteni az előtte álló feladatokhoz. De ahhoz, hogy ez az „éléskamra” minél később ürüljön ki, tennünk is kell!
Érdemes többször elmesélnünk, hogy mi minden történt velünk, hogy az élmény jobban elmélyülhessen, és így sokáig elevenen élhessen bennünk. Mindenkinek szüksége van arra, hogy örömét, vagy bánatát személyesen megoszthassa egy értő hallgatósággal. Így az éléskamra polcán egyre több üveg fog sorakozni, amelyek kitarthatnak a következő nyárig.
Ilyenkor szeptemberben érdemes egy-két estét arra szánni, hogy a családdal, a barátokkal közösen leülve újraéljük a nyarat. A legjobb az, ha összegyűjtjük a fotókat, és egy közös képnézegetés keretén belül tesszük mindezt. Lehet akár egy tablót is készíteni, és kitenni, hogy mindig erőt tudjunk belőle meríteni, mert biztos, hogy ha elmegyünk a kép vagy a tabló mellett, az élménybefőtt kinyílik, és máris jobb kedvvel folytathatjuk a napjainkat.
