„Én sem ítéllek el” címmel október 16-án Szadán kapott otthont az évad első Galgamenti találkozója. Barátnőmnek és nekem ez volt az első találkozón szerzett élményünk és azt hiszem, sajnálhatjuk, hogy eddig nem voltunk egyen sem. Igaz csak egy fél napra tudtunk menni, de az is nagyszerű élmény volt!
Az ebéd utáni játékra érkeztünk meg. Ez azért is volt jó, mert játék közben sikerült feloldódnunk. Jó volt látni a sok vidám rohangáló – néha ugató - fiatalt. Az utolsó játék mindenkit elszédített. Szó szerint. Amint megérkeztünk, körülnézni sem volt időnk, mert rögtön beállítottak egy csapatba, hogy mi is részesei lehessünk a játéknak. Nagyon jó érzés volt, hogy egyből befogadtak minket. Ezek után Leszák Andris tartott egy rövid, tömör, lényegre törő előadást az ítélkezésről. Az előadás után korosztályonként csoportokba tömörültünk, ahol mindenki elmondhatta a véleményét, gondolatát a témával kapcsolatban. Jó volt más emberek véleményét is meghallgatni, és átbeszélni, hogy ők hogy gondolkodnak minderről.
A beszélgetés után beültünk a templomba, ahol András atya tartotta a Szentmisét a nap zárásaként. Nagyon szép volt, ahogy a közös énekek során tőlünk zengett a szadai templom. Már alig várjuk a következő találkozót, ahol remélhetőleg egy teljes napot el tudunk tölteni.
