Most kezdődött a nagyböjt, a lemondások ideje. Többek meséltek már nekem arról, hogy egy idő után észrevették, hogy a böjt nem is lett igazi, mert a húsmentes napokra elkészítették azokat a kedvenc fogásaikat, melyek nem tartalmaznak húst. A péntek így végül azzá a nappá vált, amikor a héten a legjobb kajákat ették.
Mit tehetünk, hogy a böjtünk őszintébb legyen?
Erre kínál egy lehetőséget a Naphimnusz Egyesület zöld böjtje!
A böjt nem a fogyókúráról szól, hanem Istenről. Mivel a Szentírás az Isten és az emberszeretetet azonosítja, végső soron arról szól, hogy növekedjünk szeretetben, illetve a világ dolgait hátrébb téve könnyebben találkozhassunk Istennel. Helyesnek tűnik tehát, ha olyan böjtölési módot választunk, amivel kifejezzük szeretetünket, valami olyat teszünk, ami a többi ember javára is válik. Egy zöld böjt mindenképpen ilyen, hiszen ha teszünk valamit a környezetért, annak pozitív hatásait mindenki érezheti. Lehet, hogy valaki úgy gondolja, hogy ő egymaga nem sokat tehet, de ez az a gondolkodásmód, ahogy soha nem fog tenni senki semmit, pedig mindenkinek dolga lenne ezen a téren.
Mese a négy emberről
Ez a mese négy emberről szól. Úgy hívták őket: Mindenki, Akárki, Valaki és Senki.
Történt egyszer, hogy egy nagyon fontos feladattal kerültek szembe. Kéréssel fordultak hát Mindenkihez: ugyan, végezné már el! Mivel Mindenki biztos volt abban, hogy Valaki majd csak meg fogja csinálni, ezért - noha Akárki is képes lett volna rá - jó ideig Senki sem fogott hozzá.
Egyszer csak Valaki méregbe gurult: hiszen ez Mindenki dolga! Azonban Mindenki titokban arra gondolt, hogy majd bolond lesz éppen ő bajlódni egy olyan munkával, amit Akárki el tud végezni. Eközben Senkinek nem tűnt fel, hogy Mindenki ügyesen kibújt a feladat alól…
A vége az lett, hogy Mindenki megorrolt Valakire, mert Senki nem volt hajlandó arra, amit Akárki megtehetett volna.