Vasárnap este volt. A Városmajori szentmisét követően két lelkes fiatal hirdetett egy hétvégi programot. Fogalmam sem volt mi ez. Kivonulásnál a templom ajtajában, már kis hirdető cetlikkel és a hozzájuk járó „ugye jössz?”- kérdéssel vártak, nem kis meglepetést okozva. Nem kellett sok idő, jelentkeztem, mit sem sejtve arról a csodáról, ami készülőben volt. A hétvégét megelőző napokban már kaptam is a barátságos hangvételű maileket, hogy nagy-nagy szeretettel várnak a közösségbe és szó se róla, nagyon jól tud esni az embernek, ha már ennyire várják. Szóval, röviden, így indult számomra az Antiochia.
Elérkezett a várva-várt pénteki nap, hálózsák, ruha, és még egy táskányi kíváncsiság, izgatottság. Indulás! Mikor megérkeztem a Krisztina téren található, Szent Gellért Gimnázium bejáratához, már azon kaptam magam, hogy aöl-lel, azaz antiochiás öleléssel fogadnak, csillogó szemű, ún. team tagok, avagy a közösség szervező tagjai. Bevezettek a tornaterembe, megkaptam a névtáblám, lepakoltam és innentől már kiszakadtam abból a világból, amelyben az előbb még metróztam.
- Ha elutaztál, és egy számodra új helyen töltöd a hétvégét
- Ha még az is kérdés, van-e katolikus templom a környéken, nem hogy hánykor van a vasárnapi mise
- Ha nem a közeli környékeden belül ér az este, de misére még nem tudtál menni
- Vagy ha csak egyszerűen egy kis változatosságra vágysz, hogy frissíts a lelki életeden…
… akkor új lehetőség nyílt számodra, hogy gyorsan és egyszerűen juthass hozzá a környék miserendjéhez!
a Magyar Kurír nyomán örömmel hirdetjük, hogy a 2006 óta működő miserend.hu adatai immár ingyenes okostelefon-alkalmazásként is elérhetővé váltak ezen a linken! Segítségével összefoglaló képet kaphatunk a szentmisék időpontjairól, illetve a környező és (utazás esetén előre tervezve) a távolabbi templomokról, akár térképen megjelenítve is!
„-Vigyázz magadra! Szeretlek.
-Én is. Szia!”
Így búcsúzik el egymástól Dolores és Don, miután együtt sétáltak a bencés zárda kertjében – egymás támogatva, jócskán túl a fiatalságon, kézen fogva. Don Robinson volt Dolores jegyese, mielőtt az akkor huszonnégy éves lány úgy döntött, a színészet helyett az apácaságot választja. Mára életéből dokumentumfilm készült, God Is a Bigger Elvis címmel.
Dolores Hart 1938 október 20.-án született Chicagóban. Életének kezdete a teljes bizonytalanságban telt, szülei mellett kezdett el a színészet felé fordulni. Nagyon fiatalon került be Hollywood varázslatos világába –többek között Hal B. Wallis, Elvis Presley, Henry Levin és Charles Lang oldalán tűnt fel olyan filmekben, mint az Ahol a fiúk vannak (1960) vagy a Szereti téged (1957). Mindössze 19 éves volt, ragyogó karrier és magánélet várt rá, míg egy napon egy barátja tanácsára meglátogatta a connecticuti Betlehem bencés zárdát, mert a filmezés teljesen elfárasztotta. Ekkor nagyon megtetszett neki az ottani élet.
„-Te egy igazi apáca vagy?
- Teljes mértékben. Igazi apáca vagyok. ”
Így fogadták Cristina Scuccia nővért, miután előadta Alicia Keys ’No one’ című dalát az Olaszországban is futó The Voice tehetségkutató műsorban. Azt hiszem, nem csak a négy zsűritag, hanem minden néző szája tátva maradt az energikus, vidám lány láttán – ahogyan az enyém is. Christina Milánóban él, Szicilíából származik, 25 éves orsolyita nővér, Sao Paolo külvárosában töltötte el a noviciátust.
Rövid leszek
Egy fontos mondat csapott meg legelőször ebből a könyvből.
“A szabadságunkat nem a rendelkezésre álló választási lehetőségek számának növelésével érhetjük el.”
Nézzünk videót: Amíg betölt, olvasd!
Közgazdászok szerint ha több választási lehetőséget kínálnak fel a vevőknek, az nagyobb és élénkebb versenyhez fog vezetni, mely által termelékenyebbek és hatékonyabbak leszünk. Barry Schwartz briliánsan mutatja be könyvében, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen csak egy bizonyos pontig növekszik a hatékonyság és a fogyasztói jólét.
És hogy mit kezdjek ezzel, mint keresztény?
Manapság rengeteg filmet nézhetünk meg a moziban, TV-ben vagy interneten, de vajon nézünk-e olyan filmeket, amelyek a lelki épülésünket szolgálják?
Az Ádám almái című dán film felveti azt a kérdést, hogy az élet nehézségei, azért vannak-e, hogy Isten megpróbáltatásokat állítson elénk és ezzel jobb emberré váljunk, vagy a sátán akarja megnehezíteni az életünket.
A történet egy kis dán faluban játszódik, ahol a helyi lelkipásztor szabadon engedett rabok rehabilitációjában segít. A neonáci Ádámot nemrég helyezték szabadlábra és a lelkész, Iván gondjaira bízták. Ádámnak a terápia során egy saját maga által választott feladatot kell teljesítenie; pitét sütni a templom kertjében álló almafa almáiból. A film azt mutatja be, hogy milyen hatással van egymásra a falu lelkésze és Ádám.
Mint ahogy a művészfilmek nagy részében ebben a filmben is sok megdöbbentő momentum van, ezek néha zavaróak lehetnek, de összességében nem nehezíti azt, hogy megértsük a filmet. Mindenképpen érdemes megnézni, mert segíthet megérteni a saját életünk nehézségeit.
A Verily divatmagazin az első olyan magazin, ahol egyáltalán nem használnak Photoshopot, hanem a nők természetes szépségét, a külsőből áradó végtelen kisugárzásukat mutatják meg.
Szlogenjük: "Kevesebbet abból, akinek lenned kellene. Többet abból, aki valójában vagy". Fő irányelvük, hogy a nők egyedülálló nőiességét mutassák meg. Nincs szükség Photoshopra. Nincs szükség arra, hogy másnak mutasd magad, mint aki vagy. Egy jó smink is elég egy különleges fotó elkészítéséhez. A természetes szépség bemutatása hűen tükrözi a lap értékrendjét. Tehát hölgyek ne takargassuk azt, akik valójában vagyunk! Bátran merjük elfogadni, és felvállalni természetes szépségünket, értékünket a külvilág felé. Véleményem szerint egy hölgy akkor igazán értékes, ha kívül is és belül is önmagát tudja adni a világ felé, és ehhez sem smink, sem Photoshop nem szükséges, csak a természetesség.
Sokan feltehetik maguknak a kérdést:,,mi szükségem van nekem a megtérésre? Hisz én már megtértem. Meg vagyok keresztelve, bérmálkoztam is és még a vasárnapi templomba járók táborát is gyarapítom.”A keresztény lét nem ennyiből áll. A nagyböjti idő eljöttével pedig újra lehetőséget kapunk arra, hogy keresztény életünk kiteljesedhessen.
A böjttel kapcsolatban az első képzettársítás, hogy ez a lemondás időszaka. Nem eszünk húst, tartózkodunk az élvezeti dömpingtől és mértékletesen próbálunk élni. Ez mind igaz, de egy objektív szemlélő számára ez az aszketikus életmódon kívül nem sok mindent mutat, ami elsőre még riasztó is lehet. Logikusan következhet a kérdés, hogy miért van szükség lemondásra ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Istenhez? Miért kellenek ezek a ,,külsőségek”? Nos, utóbbira a választ már Jézus is megadta. Hiszen ő azt mondja, ha böjtölünk, ne legyünk mogorvák, zárt ajtók mögött imádkozzunk, illatosítsuk be hajunkat. Ne lássák rajtunk az emberek, hogy ez itt az önmegtartóztatás időszaka, ami bizony nehézségekkel teli. ,, Jótetteitekkel ne hivalkodjatok”- int minket Krisztus.
Amikor először találkoztam a TVSS oldallal, majd írni kezdtem rá, azt gondoltam, hogy Magyarországon ez az egyetlen ilyen szerveződés létezik, ahol fiatalok beszélnek fiatalokhoz - Istenről. Most szeretném nektek megmutatni a Tiszáninneni Református Egyházkerület Ifjúsági Misszióját, melynek neve: Tirekifi. Küldetésük, hogy Isten Igéjével megszólítsák a fiatalokat, hogy közösséggé és társakká váljanak Krisztus követésében.
A Trekifi lelkisége, hangulata olyasmi, mint a TVSS – a legnagyobb különbség talán a helyszín, hiszen a Tiszáninnen azért nem éppen a szomszédban van.
A fő gondolatuk ez: Isten mindenkit szeret, a fiatalokat is szereti, és ahhoz, hogy a fiatalok, tehát mi mindannyian közel kerülhessünk hozzá, nem kell templomokban, rendezett sorokban, egyenes háttal, orgonaszó mellett ülni – a kapcsolathoz elég az Isten meg mi. Nem számít a környezet, csak a kapcsolat. A helyszín – mindegy. Jó egy tornaterem is. A zene – mindegy. Legyen fiatalos. Legyen élő. Hogy hová ülsz? – mindegy. A föld is jó, egy párna is jó, a bordásfal is jó, csak légy te is ott. És a hit? – Legyen. Ennyi kell csak.
Párkapcsolat, Istenkapcsolat, önmagammal való viszony. Ezen témakörök várták a lelkes, mosolygós és érdeklődő fiatalokat a Chemin Neuf Közösség hétvégi lelkigyakorlatára, február 15 és 16-án.
A Chemin Neuf jelentése „új út”. Ez a közösség Franciaországban alakult, pontosabban Lyonban, még az 1973-as esztendőben. Ökumenikus elhivatottságú, katolikus közösség, melynek mára több mint 2000 tagja van s a közösségi élet különböző módjait választva szerzetesek, családok, házaspárok élnek Jézust követve.
A hétvégének otthont adó Szent Angéla Gimnáziumban családiasan, welcome tea és welcome sütik társaságában a közösség tagjai fogadtak. Flash mob, szórakoztató ismerkedős játékok, zene, tánc alapozták meg a szombati nap kezdetét. A lelkigyakorlatra érkező fiatalok közt volt református, evangélikus és baptista is alátámasztva az ökumenikus elhivatottságát a Chemin Neuf közösségnek.
Ma a hűségről szeretnék írni nektek. A házasság hete program keretén belül részt vettem egy előadáson, ez indított az írásra. "Arcok álarcok nélkül - Hogyan tartjuk meg a hűséget, és hogyan tart meg minket a hűség? " című kerekasztal beszélgetésről szeretnék mesélni nektek.
(Résztvevők:
Mohay Tamás és Keresztes Ilona
Farkas Zsolt és Várnagy Andrea
Süveges Gergő és Rudan Margit )
Hadd kezdjem egy verssel.
Őri István - Döbbenés
Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek,
S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
Hogy bármikor történhet veled, vagy velem valami,
Hogy milyen jó hangodat hallani.
Arra, hogy milyen nehéz néha őszintének lenni,
És milyen könnyű egy szóval megbántottá tenni.
Hogy meg kell mondani, ha valami fáj,
Arra, hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj.
Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk,
S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk.
Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erőnk arra, hogy nevessünk,
És mindig kell idő arra, hogy szeressünk.
Nekem az a része tetszik a legjobban, hogy ".. meg kell mondani, ha valami fáj,/Arra, hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj." Milyen sokszor tartok magamban dolgokat azért, hogy elkerüljem a konfliktusokat. Pedig milyen jó, ha őszinte tudok lenni akkor is, ha ezzel éppen fájdalmat okozok a szeretteimnek és fordított esetben is, ha kimondják nekem a számomra kellemetlen dolgokat – arra gondolok, amikor segítünk egymásnak a helyes úton maradni.
Na de ennyit rólam, most mesélek az előadásról: arra gondoltam gondolat morzsákat írok nektek.
Az elején a résztvevők asszociáltak a hűség szóra: szövetség, testileg- lelkileg kitartani, amiért néha küzdeni kell, meghozott döntés, egymásra utaltság, ami szabaddá tesz, megvéd a rossz választásoktól és kísértésektől, világ összes többi férfija/nője ellen dönteni.
Szeretek magazinokat, hírlapokat olvasni, mert szórakoztató a bennük lévő sok butaság, de egyik böngészésem során ezt a cikket találtam. Egészen elgondolkodtatott. A következők bekezdésekben részleteket olvashatsz a cikkből, amelyben Freund Tamás professzor - neurobiológus - egy teljesen új szempontból vizsgálja meg az állatvilág sorolható ember és Isten kapcsolatát.
"Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára."
Copyright © 2022 TVShoeShine - shoeshine.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldalt készítette: Webinformatics