Így nagyböjt idején sokféle keresztúttal találkozunk; a templomban is hétről hétre más-más oldalról közelítjük meg Krisztus szenvedését.
A következő elmélkedés rövid, különleges és mélyreható.
I. Állomás: Jézust halálra ítélik
Szüleimet a testiség kötötte össze. Mielőtt megszülettem volna, már halálra ítéltek. Nem a szeretet, hanem az önzés hívott életre.
Egyedül Isten szeret engem!
II. Állomás: Jézus vállára veszi a keresztet
Anyám megkapta az abortuszbeutalót a kórházba. A meg nem születettnek szégyenbélyegét viselem. Szüleim átkoznak. El kell tűnnöm!
Istennél valaki talán imádkozik értem?!
III. Állomás: Jézus először esik el a kereszttel
Én csak egy eset vagyok. Az emberek manapság nem ismernek el hozzájuk hasonlónak. Én csak egy nemkívánatos terhességnek vagyok az esete. Egy baleset, melyet könnyen ki lehet javítani.
Csak Isten fogad el engem egyedül!
IV. Állomás: Jézus Édesanyjával találkozik
Nekem nincs anyám, aki megsiratna. Én most egy asszonynak a foglya vagyok, aki meg fog öletni. Anyám talán soha nem ismerte az áldozatos szeretetet. Azért dob el most magától.
Istenem! Légy irgalmas Édesanyámhoz!
V. Állomás: Simon segít Jézusnak a keresztet vinni
Nekem senki sem segít. Még az orvos is anyámnak ad érzéstelenítőt, hogy ne szenvedjen akkor, amikor engem megölnek.
Uram! Manapság már nem élnek segítő Simonok! Rád várok egyedül. Segíts!
VI. Állomás: Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
Senki sem érzi, érti tragédiámat? Miért olyan egyszerű, érdektelen eset az, hogy engem most megölnek?
Imáitok ezt meg tudná akadályozni! Kérlek benneteket erre!
VII. Állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel
Apukám kiszámolja, mennyibe kerülnék neki, ha élnék. És mennyi gond... A halálom olcsóbb és kényelmesebb. Ezért meg kell halnom. Talán a szülei tanították meg arra, hogy így mérlegeljen? Így most nem érti, mit is jelent édesapának lenni: Azt, hogy a gyermeket Istentől el kell fogadni, és úgy nevelni, hogy Istenhez majd vissza is térhessen!
Istenem, bocsáss meg neki is!
VIII. Állomás: Jézus vigasztalja az őt sirató asszonyokat
Uram, Jézus! A Téged sirató asszonyok halálodat nem tudták megakadályozni. Az én halálomat sem akadályozza meg senki és semmi.
Istenem! Most már csak végtelen irgalmasságodra hagyatkozom!
IX. Állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszttel
Engem ejtenek. - Családtervezés..., túlnépesedés..., emberi tervezés... - Nincs helyem, nincs kenyerem széles e világon! Meg kell halnom!
Istenem! Meddig tart még engem ez a Föld, mely a legkisebbnek sem ad helyet? Miért akar tőlem megszabadulni? Miért, miért?
X. Állomás: Jézust megfosztják ruháitól
Uram, Jézus! Tőled elveszik ruháidat, nekem nincs is! Csak bőröm van, melyet egy eszköz hamarosan megragad és tép.
Istenem... és én mennyire reszketek ettől!
XI. Állomás: Jézust a keresztre szegezik
Uram, Téged keresztre szegeznek. Engem darabokra szabdalnak, s megszámolják részeimet, hogy fertőzést ne okozzak!
Istenem! Bocsáss meg hóhéraimnak, mert nem tudják, mit cselekszenek!
XII. Állomás: Jézus meghal a kereszten
Jézusom! Te meghalsz, és én is nemsokára. Te ártatlan vagy. Én is.
Emlékezzél meg rólam az Örök Élet Országában!
XIII. Állomás: Jézus testtét leveszik a keresztről
Jézusom, Te Anyád ölén holtan is megnyugodhattál. Én csak egy teher vagyok, aki csak a lelkiismeretet tudom nyugtalanítani. Én anyám ölében ezért nem tudok megnyugodni.
Uram! Valóban, számomra nem létezik semmiféle ölelés?
XIV. Állomás: Jézust sírba helyezik
Jézusom! Téged a sírba helyeznek, engem hulladékként égetnek el. Én most már csak az utolsó ítéletre várok, és akkor Isten előtt szüleimet kell vádolnom gyilkossággal.
Uram! Mégis irgalomért könyörgök, hiszen izzik kis szívemben a Tőled kapott Szeretet-parázs. Engedd, hogy a Te Szeplőtelen Édesanyád lángra lobbantsa szüleim szívében a szeretetet, és megismerjenek Téged, a Feltámadottat.
Ó, csak ez mentheti meg őket.
Add, Uram, hogy átérezzék a szülői szeretet fenségét és az Istennel való teremtő együttműködés benső örömét és felelősségét!
Így majd óvni fogják a további magzatot, s bűnbánatuk bizonyosan elnyeri Szent Szíved Irgalmát! Ámen.
A KERESZTÚT kivonat a Kirche Bunt St. Pöltener Kircherzeitung 1984. február 26-i számából.
