Nem volt még ilyen alkalom a mi közösségünkben, és ezért is egyesek furcsállva, mások nyitottan várták a január 16-ai esti szentmisét. A Szent Ferenc 
Kisnővérei jöttek el hozzánk, hogy a Gyógyító Jézus jelenlétében közbenjárásukkal, imáikkal lelki, testi gyógyulások szülessenek. Jézus gyógyít, de nem csak az ilyen alkalmakkor, hanem minden szentmisén, szentségimádáson. Annyi kegyelmet tud számunkra adni, amennyire kitárjuk a szívünket. Hála Istennek sokan jöttek, hogy Jézus lábához tegyék kéréseiket, köszöneteiket, fájdalmaikat. Csodálatos megtapasztalás volt Ágnes nővér szolgálata, aki Jézus üzeneteit közvetítette számunkra.
Hálás vagyok a szüleimnek, hogy vallásosan neveltek, és hogy amikor lázadoztam a misére járás ellen, akkor sem engedték el a kezem. A legnagyobb ajándékban részesülhetek azáltal, hogy az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztust magamhoz vehetem.
Hiszem, hogy jelen van, és hogy szól hozzánk, csak mi oly sokszor betesszük a fülünkbe a fülhallgatót, és semmi mást nem hallunk, csak a világ zaját és elvárásait. Pedig csak le kéne vennünk a fülünkről, és figyelni Arra, aki gondját viseli ránk, Aki gyógyít, Aki annyira szeret, hogy megváltott bennünket.
Lehetőséget ad az újrakezdésre. Mindig. De magunknak kell meghoznunk a döntés, hogy „igen, akarom!” És amint ezt kimondtuk, Ő átveszi az életünk irányítását.
A gyógyító alkalommal Ágnes nővéren keresztül (is) üzent Jézus. A szentmise után majdnem négy óra hosszan dicsőítettük az Urat, és imádkozhattunk szeretteinkért. Sokan szkeptikusan jöttek oda, és a meghatottságtól kisírt szemmel távoztak. Jézus valóban jelen van. De a gonosz megtesz mindent, hogy erről elhomályosítsa elménket.
Éreztem a Szentlélek működését. Vártam ezt az alkalmat, és a szentmisén a boldogságtól az éneklés mellett táncolni is tudtam volna. Közel éreztem magam Jézushoz. Ha itt ilyen boldogságot élhetünk át a jelenlététől, akkor milyen boldogság lehet a Mennyországban.
