Most voltam először a Galga menti közösséggel kirándulni. Máriabesnyőn mikor János atya kihirdette ezt a programot, rögtön kedvet is kaptunk és jelentkeztünk testvéremmel. Bátyám a túra előtti este belázasodott. Azon kezdtem el gondolkozni, hogy egyáltalán menjek-e egyedül, mert féltem, hogy egy idegen közösségben, ahol senkit nem ismerek hogy fogadnak be, nem lesz kivel beszélgetnem..
Csak elindultam egyedül és pozitívan csalódtam, mert már az első pillanattól kezdve mindenki nagyon kedves volt. A túra nagyon jól lett megszervezve, kis csoportokra lettünk osztva, minden előadás után kaptunk kérdéseket, amiket a csapatokon belül párosával beszéltünk meg. Majd egy újabb előadás után párokat cseréltünk. Ez azért tetszett, mert több embert ismerhettem meg és olyan jókat tudtunk beszélgetni. Az egész napos jó idő ellenére, az akadályverseny közben szükségünk volt azért az esőkabátra is, de a felhőszakadás után nem bosszankodva, hanem jó nagyokat nevetve csúszkáltunk a sárban és kerestük a teniszlabdákat a fűben (akadályversenyen az egyik feladat). Tényleg nagyon jól éreztem magam, sok kalandban volt részünk! Nem bántam meg, hogy elmentem, olyan emberekkel találkoztam akiktől feltöltődtem. Sőt, jelentkeztem a Galga menti közösség nyári táborába is!
Zita
A kirándulásról megérkeztek a képek, melyeket a galériában találsz. Köszönet érte Merényi Zitának és Winkler Lacinak. Illetve a TVSS adás is elkészült már...
