Jézus így tanított: „Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet egy ember megfogott, és elvetett a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb lesz más veteményeknél. Fa lesz belőle, úgyhogy jönnek az ég madarai, és ágai közt fészkelnek.” (Mt. 13, 31-32)
Tenyeremben tartom ezt az apró magvacskát…
Majd elképzelem a teljesen kifejlődött fát, amely olyan erős, hogy elbírja a madarak fészkét…
Képzeletemben többször is hol a magra, hol a fára pillantok…
Aztán gondolatban végigkísérem a magot fejlődésének minden egyes szakaszán…
Majd csendben leülök a fa elé, és beszélgetni kezdek vele:
A kicsiségről beszélgetünk, a fa és én…
Az elbátortalanodásról, csüggedésről…
Arról, hogy életünkben milyen kockázatokat kell vállalnunk…
A változásokról s mindarról, ami a változással jár…
A gyümölcsözőségről…
A szolgálatról,… és végezetül
Isten hatalmáról életünkben…
A gyakorlat befejezéséül Jézus lábai elé képzelem magamat:
Elmondom neki, hogy mire tanított a mustármag…
És arra kérem Jézust, hogy Ő is tanítson engem…
(Részlet Anthony de Mello Forrás fakad c. könyvéből)
