„Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által.” (Róm 5,5)
Ez az idézet olvasható a bérmálkozási emléklap hátulján.
Ilyen emléklapot kaptam minden bérmálkozó társammal együtt november 16.-án vasárnap. Ugyanis a reggeli fél 10-es misén nem mindennapi eseményben vehettünk részt. Dr. Beer Miklós váci püspökatya bármált meg minket, fiatalokat. Én legutoljára a templomszentelésen láttam a püspök atyát, akkor is csak a templom udvarából a kivetítőn. Ismerőseim a bérmálás előtt dicsérték az atya humorát és kedvességét, de nem gondoltam volna, hogy ennyire közvetlen tud lenni velünk. A szentbeszédben miután megköszönte a neki írt leveleket több fiatalhoz is személyesen szólt. Közvetlenül a bérmálás előtt püspök atya mind a 35ünknek mondott pár kedves mondatot.
Nagyon szép emlék és egy eltörölhetetlen pecsét marad a bérmálás számomra.
Hogyan lett kezes-lábasból bérmakeresztanya?
Amikor Kinga megkért, hogy kezeskedjem érte először kétkedve fogadtam… Én bérmakeresztanya?
Már a szótól rögtön 3 évet öregedtem…aztán igent mondtamJ Vasárnap ültünk a mise előtt a padokban és Kinga izgult…én ültem nyugodtan, és úgy gondoltam :”áh ez már a második bérmálkozás, nem érhet meglepetés”. Aztán szépen lassan, ahogy ajándékot bontogat az ember, úgy vált a titokzatos várakozásból hatalmas öröm… Arról nem is beszélve, hogy bérmaanyuka lettem, ami felettébb felelősség teljes munka ám.
Hála legyen az Úrnak, hogy lehetőséget kapunk, hogy tökéletesedjünk a Szentlélek gyümölcsei, és ajándékai által. Fény lehetünk az éjszakában, boldogság a szomorúságban, hit a kétkedésben, igazi Úrnak ajánlott élettel az Ő apostolaiként.
Köszönöm Uram!
Szabina
