2020. március közepén Magyarországot is elérte a koronavírus. Ennek kapcsán szeretném körbejárni, hogy az eddigi világjárványok idején az emberek hogyan viszonyultak a valláshoz, hogyan érintette meg őket a hit és mit tud tenni ma az egyház.
Az első és legnagyobb, 1347–53 között dúló pestisjárvány rengeteg áldozatot szedett, körülbelül megfelezte Európa lakosságát. A 18. században dúló pestisjárványra ma a Szentháromság szobor emlékeztet a Mátyás templomnál.
A fekete himlő félmillió emberéletet követelt, hatékony védőoltásoknak köszönhetően ez az egyetlen ragályos betegség, amelyet sikerült eltörölni a Föld színéről, hála Istennek.
Az 1831-es első nagy kolerajárvány is arra tanította az embereket, hogy az élet, a létezés túlságosan gazdag és kiismerhetetlen ahhoz, hogy higgyünk az általános szabályok, az egyértelműen érvényes életvezetési elvek létében. Kiválóan tanúskodik erről Gabriel García Márquez Szerelem a kolera idején című műve is.
A világ összes kontinensén végigsöprő világjárvány (pandémia) csak egy volt a történelem során. Az I. világháborúban katonák által Amerikából behurcolt influenzatípus - a spanyolnátha - a modern korban, 1918-1919 között a Föld teljes lakosságának mintegy öt százalékát ölte meg.
De a lepra, a vérhas is tizedelte az emberiséget.
Újkori betegségek közül is csak párat elég felsorolni, amitől az emberiség rettegett és nehezen lehetett leküzdeni: malária, ebola, TBC, tífusz, diftéria.
A higiénia javulása, a hatékony technikai eszközök és az emberek gondosabb hozzáállása is hozzájárult a nagy történelmi járványok eltűnéséhez, legalábbis radikális mérséklődéséhez.
A társadalomban isteni csapásnak tekintették a ragályokat, úgy hitték, ez a büntetésük. A hagyományos hiedelemrendszerben gonosz erőknek tulajdonították a betegségeket.
Erősen vallásos közösségekben a mai napig összefüggésbe hozzák a fertőzéseket a túlvilági gonosszal, és fordítva: azokon a területeken, ahol nagy számban fordulnak elő fertőző betegségek, nagyobb arányban hisznek Istenben. Afrika, Ázsia és Észak-Amerika mellett Európa történelmében is számos példát találni erre. A 14. századi pestisjárványt követően például jelentősen megugrott a boszorkányüldözések száma (Nagypál Szabolcs elmondásai alapján).
Mennyiben járul hozzá a hit a gyógyuláshoz? - szokták feltenni a kérdést. A vallásos hit a teljes embert gyógyítja. A hitben talál az ember Istenre és önmagára, feladatát a világban, sikerei és kudarcai értelmét, szenvedése elfogadását.
Holnap Jézus feltámadását fogjuk ünnepelni. Személy szerint igyekszem minél mélyebben megélni a hitemet ebben az időszakban, odafigyelek arra, hogy minden nap legyen legalább egy órám csendes, elmélyült gondolkodásra és imára.
A munka nem állt meg, online oktatás keretében a hittantanítás is üzemel tovább, így folyamatosan tudjuk venni a témaköröket és tudunk beszélgetni. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy ők hogy élik meg lelkileg ezt az otthonmaradásos időszakot. Azt mondták, hogy tanulságos ez a karantén időszak, sokat tanulnak önmagukról és közelebb kerültek a hithez. Teljes mértékben igazuk van a gyerekeknek, mindenki megtalálhatja önmagát és a kapcsolódási pontokat Jézussal.
Ezzel az egésszel üzenni akar nekünk az Isten. Az emberek eddig megtehették, hogy „elmenekültek” az Isten elől, nem foglalkoztak vele. De most itt van, mindig is itt volt és mindenkinek szembe kell néznie vele. Nem könnyű a saját démonjainkat leküzdeni, de talán ez lehet a legalkalmasabb pillanat.
A katolikus egyház előírása, hogy aki nem tud misére menni, töltsön több időt imával.
A járványveszély idején online miseközvetítéssel szolgál több médiafelület is. A közmédia bővített vallási témájú műsorokat vasárnap, és a felekezeti magazinműsorok és a protestáns istentisztelet közvetítése mellett vasárnap este hat órai kezdettel szentmisét közvetítenek a Duna Worldön és a Kossuth rádióban.
Ezen kívül mi a shoeshine-nál is értékadó tartalmakkal jelentkezünk!
