Hamarosan ünnepelni fogjuk a pünkösdöt, amely a Szentlélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. napon. Ennek apropóján az az ötletem támadt, hogy érdemes lenne foglalkozni a Szentlélek témával. A katolikus egyház hitében a Szentlélek a Szentháromság harmadik személye, aki egylényegű az Atyával és a Fiúval. De ennél a hivatalos kijelentésnél, amit keresztényként nyugtázunk és nem kérdőjelezünk meg, sokkal több rejtett kincset hordoz magában. Vegyük kezünkbe a Bibliát és kezdjük el olvasni az Újszövetségből az Apostolok Cselekedeteit a második fejezetnél!
A Szentlélek eljövetelét Szent Pál írja le az Apostolok Cselekedeteinek második fejezetében, az 1-13. versben. Miután elolvastuk, két percig gondolkodjunk el azon, hogy mit is jelent maga a Szentlélek.
„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak.
Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.” Csodálkoztak, és ezt kérdezgették egymástól: „Mi lehet ez?” Mások gúnyosan megjegyezték: „Teleitták magukat édes borral.”
A Szentlélek görögül Pneuma, latinul Spiritusnak is szokták nevezni. Pünkösd ünnepe húsvét után az 50. nap. Eredetileg hálaadási ünnep volt az aratásért, amihez később hozzájárult a sínai törvényhozás megünneplése. Az első pünkösd az Egyház születésnapja. A Szentlélek eljövetelét először a szélvész zúgása jelezte, amely az egész városban hallható volt. A szél a Szentlélek jelképe, János is írt már erről evangéliumában (vö. Jn 14,26; 15,26; 16,7).
A másik látható jel a tüzes nyelvek az apostolok feje fölött. A tűz az isteni hatalom és jelenlét jelképe. Az apostolok nyelveken beszéltek, a Szentlélek ösztönözte őket a beszédre, és ennek a beszédnek eksztatikus formája volt, ezért mondták a kívülállók: teleitták magukat édes borral. Azonban Isten Lelke azt is lehetővé tette, hogy megértsék a beszédüket. A nyelveken való beszédről Pál ír még az I. Korintusi levél 14. fejezetében is. A zarándokok, akik pünkösdre Jeruzsálembe mentek, igen sok helyről valók voltak, mert a Római Birodalomban mindenütt léteztek zsidó szórványok. Keresztelő Szent János is említi a Szentlelket, hogy míg ő vízzel keresztel, jön Jézus, aki nagyobb nála, ő Szentlélekkel és tűzzel fog keresztelni.
Sokszor szoktuk kérni a Szentlélek segítségét, hiszen mindenütt és mindenkiben jelen van vagy lehet. Nem lehet teljes mértékben megismerni, megérteni, emiatt voltak a múltban többször is viták az egyházatyák között, például az arianizmus kapcsán. Számomra jelzésértékű, amikor érzem, hogy működik a Szentlélek aktív tevékenysége. Legtöbbször munkában és bizonyos emberekkel való megismerkedésemben éreztem, hogy ennek így kellett történnie és ehhez a Szentléleknek sok köze volt.
Egyszer órán adtam olyan feladatot, hogy a gyerekeknek el kellett magyarázniuk a 6-7 éves korosztálynak, hogy mi is ez a fogalom. Legtöbben a lélek ajándékait kezdték mondani, vagy a lélek gyümölcseit, valaki pedig úgy írta le, hogy olyan, mint amikor a postagalambok elszállnak dolgozni: pontosan tudják, hova kell visszajönniük, hogy hova kell hazatérniük. Hatalmas utat járnak be és fontos üzeneteket visznek. Ez a hasonlat megtetszett. A Szentlélek is nagy utat jár be és jelez a lelkünkben, üzenetet visz mindannyiunk életébe, ha gond van. Ha például nem vagyunk jól, a testünk azonnal jelez, de a lelkünkre már kevésbé figyelünk oda. Pedig ha befelé figyelünk, a lelkünkre is érdemes hallgatni.
Legyen egy olyan pillanat minden nap az életünkben, amikor időt adunk a lelkünknek. Pünkösdig legyen ez egy lelkigyakorlat. Pünkösd egy ajándékot helyez kilátásba számunkra. Ha elmélyedünk a szentírási üzenetben, akkor megértjük, hogy ez ajándék nem más, mint a Szentlélek ígérete. Erre az ajándékra pedig mindannyiunknak szüksége van.
