Úgysem hiszi el senki, főleg nem Niki, a shoeshine blog főszerkesztője, hogy most tényleg nem akartam cikket írni a THN-ről. De péntek éjfél lesz, megyek az M5-ön és diktálom az első impressziókat az iPadnek.
Rövid magyarázat: A járvány miatt az egyhetes Tábor Hegyi Napok nevű lelkigyakorlat elmaradt, és az online verziója került megrendezésre Kecskeméten, amit a shoeshine.hu közvetített. (A szentmise itt, az imaest pedig itt visszanézhető.)
Csütörtök este.
Autópálya-lehajtó, panelek, padlófék... „Anyád”. Egy Matiz befékez előttem, kikerülöm jobbra. Parkolok. Bemegyek. A shoeshine építi a rendszert. Az egyik srác csúnyán beszél, mondom neki, ne tegye, mert templomban van. Azt mondja, nem tud uralkodni magán, mert ez nem olyan, mint egy templom.
Neki kellenek a kemény padok, a hideg hangulat, és hogy ijesztő szentek legyenek a falon, itt meg semmi nincs ebből: puha székek vannak, kedves színek, jófej emberek és illatos, vidéki levegő. Ő ezt nem tudja feldolgozni. Nevetünk: Milyen Istent képvisel ez a templom? Szörnyű.
Egy jó cikkhez kell egy helyszínleírás, ez most megtörtént. Most jöhet az esemény bemutatása.
A járványveszély miatt a szervezők az internet világába helyezték az eseményt. Vajon Isten működik a virtuális világban is?
Ülök és nézem a szenteltvizet helyettesítő fertőtlenítő sprickolót. Ez már menthetetlenül a 21. század. Csúszik a jel. Indítsd újra a routert! Árad a Szentlélek a wifin? Eljut hozzád? Este lett, majd reggel, mint a Genesisben.
Péntek.
Piros lámpa. Iszom a kávés energiaitalt. OMG, az hihetetlen, hogy ezt Bruce Willis megfogta! A plébánián kapok főzött kávét. Van Isten, tudtad?
Jönnek a Nyolc Boldogság Közösség nővérei, segítek nekik bepakolni. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz egy köteg miseruha. Épül a technika, próbál a zenekar, YT és Facebook posztok időzítve. Ebéd utáni kajakóma, jó lenne egy unicum. Ordító gyerekek a játszótéren. A parkoló mellől nézem a várost.
Anno Domini 2020. A 21. század társadalma már fitneszszalonokból, irodaházakból, bankokból, bevásárlóközpontokból, genetikai laborokból és home office-okból áll. Szegény szocialisták és a szintipop gyermekei. Ti hittetek a rendszerben és a lázadásban. De mára minden forradalom divatirányzattá, majd stíluselemmé silányult, hogy a H&M egynyári kollekciójában találja magát. Egyre kevesebben csodálkoznak rá naivan a világra, mert az internet mindent megmutat. Elfogytak a csodák.
Ma minden emberi teljesítmény kérdése. A hit - ami csodákra volt képes - helyébe a cselekvés lépett. Olvastam valahol Hannah Arendt-től. Ezáltal megfosztjuk szakralitásától az életet. Több marad az embernek. De az evolúcióban nincs ingyen ebéd. Attól, hogy nincs Isten, nem lesz kevesebb kötelezettség. „A modern hitvesztés, ami nemcsak Istent vagy a túlvilágot érinti, hanem magát a valóságot is, radikálisan múlékonnyá teszi az emberi életet. Soha nem volt még ennyire múlékony, mint ma.” Ez Byung Chul Han mondta valami indexes interjúban. Ja bocs; az Index is megszűnt.
Még ez is. Aztán erre a múlékonnyá váló és radikálisan emberre lecsupaszított életre hiperaktivitással reagálunk. Ha már felfelé nem kell megfelelni, akkor feleljünk meg a magunk teljesítményorientált elvárásainak.
Elfutnak előttem sportos emberek, olyanok, mint Kafka párduca, amelyről igy írt: „minden szükséges dologgal szinte szétpattanásig ellátott test.“ De Kafka párduca nem volt szabad, ketrecben volt.
Micsoda filozófiai együttállás, de nem bonyolítom, mert már túl hosszú lesz a cikk, azt meg nem olvassa el senki.
Miért szakrális unicum a THN?
Miközben az ember fejében minden hülyeség zúg és gondolat gondolattal találkozik, felkavarodik a nyugtalanság. Kell valami, ami letisztít, ami helyre tesz, mint a túlzsúfolt gyomrot az Unicum. Visszamegyek a templomhoz. Semmi nem olyan, mint Homokkomáromban. Újak az illatok, de a vágyak régiek. Kevés olyan hely van, ahol ilyen közvetlen, tiszta Isteni intimitással találkozik az ember.
Eddig azt hittem, hogy ez a zalai dombhoz köthető. Aztán elszégyellem magam, hogy hogy lehet ilyen vajákos a gondolkozásom. Ennyi erővel mehetnék földcsakrát keresni a Pilisbe is. A THN nem fizikai hely. A THN az Istenre szánt idő, ami független a tengerszint feletti magasságtól.
