Sok emberen látom, hogy ott lóg a nyakában a kereszt, vagy éppen egy Szűz Máriát ábrázoló érem. A keresztet mint jelképet, nem magyaráznám, viszont azt gondolom, hogy sokak nem is tudják, hogy az a bizonyos kis máriás érem honnan is származik.
A Csodás érem a szeplőtelen fogantatást ábrázoló kegyérem, története egy Mária-jelenéshez kötődik. Használatát és viselését a római katolikus egyház jóváhagyta, ezért bátorítok mindenkit, hogy szerezzen be (bármelyik kegytárgyboltból) egy ilyen érmet! A Csodásérem Labouré Szent Katalin nővér nevéhez fűződik, akinek 1830-ban jelent meg a Szűz Anya, és a következő történt:
„A Szent Szűz félgömbön állt. Hófehér ruhája a hajnalpír színében játszott. Kezében egy kisebb gömböt ajánlott fel Istennek: E gömb jelenti az egész világot, és minden egyes embert. A Szűzanya ujjain ékköves gyűrűk fényt sugároztak a földre: ´Ezek a kegyelmeket jelentik, melyeket azokra árasztok, akik kérik.´ Majd eltűnik a kis gömb. A Szent Szűz anyai szeretettel tárja kezét a föld felé, alakja köré ovális keret képződik a felírással: Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk! 'Készíttess érmeket erre a mintára. Akik bizalommal hordják, sok és nagy kegyelemben részesülnek' - hallom a megbízást, majd megfordul a kép. Nagy M betűt látok kereszttel, alatta a két Szent Szív: Jézusé töviskoszorúval és Máriáé tőrrel átszúrva. Az egészet 12 csillag veszi körül. Amikor arra gondolok, hogy nem kell-e ide is felírás, hallom a feleletet: 'az M és a két szív eleget mond' - ezzel a jelenés véget ért.” (Labouré Szent Katalin naplójából)
Az 1942. év nyarán a Budapest Keleti pályaudvarról harctérre indultak honvédjeink. A vezénylő fiatal tiszt (nevét elhallgatjuk) fölszólította csapatát: mindenki szerezzen be magának Csodásérmet, mert nem hajlandó olyan emberrel útnak indulni, aki nem helyezte magát Szűz Mária különös oltalma alá. A csapat legénysége készséggel eleget tett tisztje óhajának. Egytől-egyig fölvértezték magukat a Csodáséremmel.
Történt azután, hogy orosz földön megütköztek az ellenséggel. A súlyos harc közepette egyszer csak arra eszméltek, hogy arra eszméltek, hogy támadóik bekerítettek őket. Egyetlen lehetőség sem volt, hogy a gyűrűből kimeneküljenek. Szovjet fogságba esni pedig talán gyötrelmesebb a halálnál.
Csodásérmű Szűzanyánk azonban közbelépett. Mintha vakság sújtotta volna az ellenséget, érthetetlen okból visszavonult a nélkül, hogy honvédjeinknek bántódása esett volna. Szabadok voltak ismét.
Nem véletlen dolog az sem, hogy ez a derék csapat utolsó szál emberig hazakerült Budapestre. Egyikük sem vesztette a harcban életét. Többen megsebesültek ugyan, de életben maradtak.
Ez csak egy eset a számtalan közül. A Budapest Keleti pályaudvar sok megható jelenetnek színhelye, mint öltik magukra harcba induló hőseink az áldott Érmecskét; viszont a Frontról érkező levelek tömege bizonysága annak, hogy Szűz Mária beváltja az Éremhez kötött ígéretét.
