Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke méltatta a 
Szentatya üzenetét, amelyet a ramadán böjti hónap befejezésének alkalmából írt a muzulmánhívőkhöz.
„A pápa személyes kezdeményezéséről van szó. Ezzel azt akarta megmutatni, hogy nagy tiszteletben tartja az iszlám híveit” – mondta a bíboros a Vatikáni Rádónak adott nyilatkozatában. Felidézte: néhány évvel ezelőtt Bergoglio bíboros a Buenos Aires-i főegyházmegye egy papját Kairóba küldte, hogy tanuljon arabul, és képezze ki magát az iszlámmal folytatott párbeszédre.
A Szentatya gesztusával már péteri szolgálata kezdetén felhívja rá a figyelmet, hogy a vallásközi párbeszéd, különös tekintettel az iszlámra, pápasága egyik prioritása.
Az üzenetből világosan kiderül: a pápa tökéletesen tudatában van annak, hogy nem ismerjük eléggé jól egymást. Az eddigi erőfeszítések ellenére meg kell tanulnunk, hogy kölcsönösen tiszteljük egymást, hitünket, szertartásainkat, istentiszteleti helyeinket. Híveik képzésében nagy felelősségük van a vallási vezetőknek.
A pápa hangsúlyozza a kölcsönös tiszteletet . „Sajnos egy kis csalódást okoz az iszlám-keresztény párbeszédben, hogy az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettünk és csak kis eredményeket értünk el, amelyek soha nem nyilvánultak meg a törvény, a helyi közigazgatási rendelkezések szintjén. Tehát még nagy erőfeszítésre van szükségünk ahhoz, hogy jobban megismerjük és értékeljük egymást, ne tekintsük egymást vetélytársnak, hanem olyan személyeknek, akik Istent keresik” – fogalmazott Tauran.
A Vatikáni Rádió munkatársa emlékeztetett rá, hogy az előző üzenet óta eltelt évben számos újdonság történt: a katolikus híveknek új pápájuk van, továbbá egyre nő a feszültség számos muzulmán többségű országban, mint Egyiptomban, Tunéziában, Szíriában. A térség egyes országaiban jelentős keresztény közösségek élnek, amelyek félnek, sőt nagyon félnek. Tükröződnek ezek a tényezők az üzenetben, illetve a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának munkájában? – hangzott a kérdés.
A dikasztérium elnöke válaszában rámutatott arra, hogy Európában gyakran összetévesztik az iszlámizmust az iszlámmal. Tagadhatatlan, hogy a fundamentalizmus közös ellenségünk. Tehát az értelmiség, a kultúra szintjén kell erőfeszítéseket tenni, és ez csak akkor lehetséges, ha a vallási vezetők tudatában vannak a helyzet súlyosságának és közösen akarnak ezen változtatni. Ehhez azonban szükség van az oktatásra, a kölcsönös bizalomra, barátságra.
Ferenc pápa követi XVI. Benedek vonalát. Ne felejtsük el, hogy az emeritus pápa három mecsetet keresett fel. Ferenc pápa a nehézségek ellenére a kölcsönös együttműködés folytatása mellett döntött. Tauran bíboros felidézte Ferenc pápa péteri szolgálatának kezdetét: „Pápasága első napján rendkívül szívélyesen beszélt egy muzulmán küldöttséggel. A napokban fogadtunk egy másik küldöttséget és akkor is végtelenül kedves volt. Mindenkit megérintett egyszerűsége, közvetlensége.
De Ferenc pápa nem naív, tudja jól, mik a nehézségek; a kedvességen túl nem feledkezik meg arról, hogy egyes muzulmán többségű országokban a keresztények szenvednek. Azt sem felejti el természetesen, hogy más országokban pedig a muzulmánokat diszkriminálják. Azt hiszem, hogy Ferenc pápa egyrészt nagyon kedves, közvetlen, ugyanakkor teljesen tudatában van a nehézségeknek” – szögezte le Jean-Louis Tauran bíboros.
A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke szerint elsősorban az újságírókat kell megfelelően informálni, mert a média rendkívül nagy jelentőségű. Hozzátette: nagyon fontos az oktatás minden szinten, fel kell számolni az előítéleteket. A problémák főleg a tudatlanságból adódnak. „Gyakran hangoztatom: sikerült elkerülnünk a kultúrák összecsapását, próbáljuk meg elkerülni a tudatlanságok összecsapását is” – mondta Tauran.
Ami a Szíriával határos Libanon vagy Jordánia helyzetét illeti, a vatikáni dikasztérium elnöke aggodalmának adott hangot, mondván, hogy a rossz példa ragadós. Azonban a jó is az, tehát arra kell törekednünk, hogy a jóval győzzük le a rosszat. Ami ezekben az országokban a politikai irányvonalat illeti, kétségtelen, hogy aggodalomra ad okot. Annak ellenére, hogy ezek a konfliktusok nem vallási okokból törtek ki, megoldásukhoz nélkülözhetetlen a vallási dimenzió figyelembevétele – emelte ki nyilatkozatában Jean-Louis Tauran bíboros.
