Mivel a fácán-sori templom a Szentléleknek van szentelve, minden évben pünkösdkor tartjuk a búcsút. Az összejövetel lényege, hogy beszélgessünk, megismerjük, ki mellett is ülünk talán minden misén. Reggel misével kezdődött a nap, utána a padok és asztalok együttes áthordása után átvonultunk a gimnázium területére. Itt mindenki kirakta a süteményt, gyümölcsöt, amit hozott, és elkezdődtek a programok.
Nem sokkal később már a gyerekek pöttyös pólókban mászkáltak, mivel az egyes feladatokért, kézműves foglalkozáson való részvételért járt pont. Volt gyöngyfűzés, papírsárkány-készítés, gyertyaöntés, társasjátékozás többek között. Később megszűntek a pontos pólók, a beváltott ajándékoknak köszönhetően. Így a kisebbek új sapkában, esetleg új kisautóval a kezükben játszhattak tovább. Természetesen a sport sem maradhatott ki, rögtön a kezdéskor elindult a már-már hagyománnyá vált méta. Ezután rögtön foci következett, majd ebéd után ismét méta, miközben az "istállóban" elindult a kosár is, tehát mozgásból nem volt hiány. A kisebbeknek még arra is volt erejük ebéd után, hogy kimenjenek szám háborúzni az erdőbe, természetesen néhány vállalkozó szellemű és kevésbé fáradt nagyobb gyerek kíséretében.
Az ebéd az évek óta megszokott, és a naphoz már hozzátartozó finom gulyásleves volt, ami után a nagyobbak Frigyes testvér vezetésével kimentek a temetőbe megemlékezésre. Estefelé megindult a szalonnasütés, nyársalás, majd vesperás zárta a napot. Örülök, hogy ott lehettem, és megismerhettem ismét sok kedves embert.
Köszönöm, hogy ennek a közösségnek a tagja lehetek.
Réka
Pünkösdhétfőn tartotta búcsúját a szentlélekről szentelt gödöllői Premontrei Plébániatemplom egyházközsége. Én csupán egy barátommal folytatott telefonbeszélgetés révén értesültem az együttlétről, de mivel egész nap ált a bál a premi gimnázium hátsó udvarán kijutottam és jó pár órát sikerült eltöltenem a kedves hívek között. Persze hogy vittem kamerát, és ha Huszár barátom idővel elérkezik ehhez a nyershez, akkor ti is láthatjátok majd, hogy milyen volt.
Körülbelül kétszázan sürögtek-forogtak a két csarnok közötti focipályán, bent a csarnokokban és lent az épületek között. Volt ott fiatal öreg, lány, fiú, pici nagy.
Alapvetően színes kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket biztosítottak a szervezők, ugyanis a gyertyaöntéstől kezdve a gyöngyfűzésen át ezernyi technikaszakkört idéző tevékenységet lehetett kipróbálni egész nap. Persze, hogy rohangálni is lehetett: több ízben voltak focimeccsek és méta bajnokságok.
Reggel misével indult a nap, két bográccsal készült ebéd, délután egy kis megemlékezés, este vesperás, majd nyársalás, végül zivatar zárta a napot.
A testvéri együttlét már magában örömmel töltötte el az ember szívét, de ha mégsem, volt sörcsap rengeteg jó magyar pálinka, pipafüst, és jóízű baráti beszélgetések.
