Borús napnak indult az a szombat. Fél kilenckor volt gyülekező a egyházközösségi ház előtt, majd kisvártatva megindult a kis csapat. A Jaguár őrs szervezte nekünk a programot. Imával indítottuk a napot. Majd egy WC-fogóval „bemelegítettünk” a kirándulásra és a megpróbáltatásokra. Körülbelül 10-re megérkeztünk egy nagy rétre, (ekkor már nagyon szépen sütött a nap) ahol letelepedtünk és megettük a tízórainkat. Evés-ivás, majd játékok.
Az első játék sokakat nagyon kifárasztott, ezért egy könnyebbel folytattuk és végül egy seggre-pacsival fejeztük be. Három csapatra osztottak minket és egy verseny következett. A díj a nagy WC-pumpa volt! A csapatok a következők voltak:
1. WC-kefék
2. Gumi kesztyűk
3. és végül a Szivacsok
Negyed órás késleltetéssel mind a három csapat elindult a kijelölt ösvényen. Első állomáson csöveket kellett kitisztítani; két fa közé ragasztószalaggal egy négyzetrácsos pálya volt kialakítva. Egy négyzet egy cső szája volt és úgy tisztíthattuk ki a csöveket, ha egy gyereket átbújtattunk a rácson úgy, hogy a szalag nem szakadt el. A második állomáson minél több tárgyat kellett elmutogatnunk 2 perc alatt. Az első ember húzott egy cetlit a kalapból és elmutogatta a kapott tárgyat. Kitaláltuk és jött a következő feladvány.
Az utolsó állomás volt a legmegerőltetőbb. Öt gyerek WC lett, a maradék pedig talicskázva meglátogatta az összes mellékhelyiséget úgy, hogy a szomszédba nem mehetett soha és odaérve cseréltek: az addigi WC lett a talicska tolója, és az eddigi toló pedig a talicska. Mikor mindenki beért a célba tovább indultunk és elsétáltunk a Pap Miska forráshoz. Itt uzsonna és eredményhirdetés: a nyertesek a Szivacsok lettek. Visszaindultunk a közösségi házhoz, de sokan már a visszavezető úton leváltak tőlünk. Mikor megérkeztünk, kissé fáradtan imával befejeztük kirándulásunkat és mindenki hazament. Nagyon szép nap volt, jó játékokkal és remek társasággal.
