Vasárnap élőben követhettük Pál Feri atya szentmiséjét az angyalföldi Szent Mihály templomból. Szentbeszédében mi másról esett volna szó, mint az aktuális világjárványról. Értékes gondolatokat osztott meg velünk, amiből egy rövid összefoglalót készítettünk. Olvassátok szeretettel!
„Háborúban állunk” – jön szembe lépten nyomon a gondolat. Ha ez valóban így van, a leghatékonyabb módja az ellenség legyőzésének, ha kiismerjük őt és megtanuljuk – bármily furcsa is – becsülni. Mindezt pedig jó volna, ha gyűlölet és harag nélkül tudnánk tenni.
„Mit tud ez a vírus, hogy mindenki róla beszél?” – teszi fel a kérdést Feri atya. És mi hogyan lehetünk nála jobbak?
1. Egyszerűség
Ez a vírus végtelenül egyszerű. Hiszen szakértők szerint is egy jól elvégzett kézmosás segít a járvánnyal szemben. Ha szeretnénk vele eredményesen megküzdeni, nekünk is erre az egyszerűségre, mint erőforrásra kell rátalálnunk. Keressük a legegyszerűbb formákat, a legegyszerűbb lehetőségeket, amelyek nagyon hatékonyak lehetnek.
Ebben a speciális időszakban az életünk felborult, minden változik, semmi sem működik úgy, ahogy eddig működött. Példának okáért a vasárnapot sem tudjuk a szokott módon ünnepelni – és mégis, adottak végtelenül egyszerű lehetőségek, hogy ne maradjunk Jézus nélkül, és hogy egymással jót tegyünk. Reményt adhat, hogy „nincs az a vírus, ami kicsavarná a kezünkből azokat az egyszerű lehetőségeket, amelyek alapján jól bánhatunk egymással és tehetünk egymásért és magunkért.”
2. Következetesség
Ezek a vírusok nagyon következetesek. Teszik a dolgukat. Amit tudnak, azt a végsőkig, következetesen megcsinálják. Ugyanígy, az egyes emberek is, ha következetesen teszik azokat az egyszerű dolgokat, amit tudnak – legyen az a kézmosás, az otthonmaradás, a szellőztetés – eredményesek lehetünk. Minél többen, minél következetesebben cselekszünk, annál hatékonyabbak leszünk.
3. Kapcsolatok
Ezek a vírusok keresik a kapcsolatot. Megtesznek mindent, hogy kapcsolatba léphessenek velünk. Hasonlóképpen nekünk is meg kell találnunk azokat a kapcsolattartási formákat, amik most a rendelkezésünkre állnak. Feri atya példaként az idős ismerőseit hozta fel. Nyilvánvalóan mind aggódunk értük, de fontos, hogy távolról is kapcsolatba lépjünk velük. Fontos, hogy pozitív érzéseket szerezzünk a másiknak, mert ezek a nehéz helyzetekben kapaszkodót jelentenek.
4. Használd a környezeted!
Ez a vírus ügyesen használja a rendelkezésre álló környezetét. Cseppfertőzéssel terjed, használja a levegőt, a vizet, a párát, a szelet. Ebből a szempontból is tanulhatunk tőle: használjuk jól a természetes és az ember alkotta környezetet! Ilyen az internet, aminek általában a veszélyeit és negatív hatásait emlegetjük, és most kiderül, hogy milyen hatékonyan tudjuk a jó szolgálatába állítani.
5. Közös pont: a szenvedés
Ezek a vírusok eléggé hasonlítanak egymásra. Nyilvánvaló, hogy köztünk rengeteg a különbözőség, másképpen érint minket a járvány, és mégis van egy közös pontunk, ami összeköt bennünket: mindannyian kisebb-nagyobb mértékben szenvedünk a jelen helyzetben.
Mi miatt szenvedek? Érdemes feltenni a kérdést. Ha beleragadok, beleszűkülök ebbe a szenvedésbe, és azt mondom, hogy mindez a vírus miatt van, nem fog előre vinni. De ha valakikért vállalom ezt a szenvedést – otthon maradok az idős rokonaimért, vagy akár sok ismeretlen embertársamért – az meg fogja tölteni tartalommal és könnyebb lesz elviselni. „Érdemes nem a vírus miatt, hanem az embertársainkért szenvedni. Vagy akinek ez ad jelentést és jelentőséget: az Istenért.”
Ugyanígy, a családban, az összezártságban fontos, hogy ne egymás miatt, hanem egymásért vállaljuk a szenvedést.
6. Hol van az életem?
Ez a vírus nagyon hatékonyan élni akar. Következetesen és kitartóan mindent megtesz, hogy létezzen. Mi is élni akarunk és azt akarjuk, hogy azok is éljenek, akiket szeretünk. Ezekben a nehéz napokban nem mindegy, hogy hogyan élem meg, minek vagy kinek a kezében van az életem. A vírus már mindenképpen az életem része – de az életem az ő kezében van? Vagy ki tudom mondani, hogy Istenem, kezedbe ajánlom lelkemet? (vö. Lk 23,46)
A saját életemet oda helyezem, oda ajánlom, ahová én akarom. És nem, az életem nem egy vírus kezében van. Az életem Isten kezében van. És bár a vírus sokféle módon az életünk része, annak lényegét mégsem érinti. Sok mindenben korlátozva vagyunk, sok mindent nem tehetünk meg, amit szeretnénk, de azt eldönthetjük, hogy mi alapján akarunk élni. Ha van egy olyan lényegi dolog, ami alapján élek és ami a szív mélyéről fakad, azon a vírus nem fog.
„Ezért tehát az életemet nem adom a vírus kezébe. Hanem azt mondom: Istenem, a te kezedbe ajánlom magam.”
A teljes szentmise az alábbi linken tekinthető meg. Jövő vasárnap (március 29.) 18.30-tól ismét követhető lesz a szentmise a shoeshine.hu YouTube-csatornáján.
