Hogyan szeretünk jól? Lehet-e egyáltalán rosszul szeretni? Mitől lesz az ember sikeres? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásával foglalkozik Vekerdy Tamás, pszichológus, író. A válaszok megtalálása nem könnyű feladat, ennek ellenére megpróbálkozunk vele.
A család, mint elsődleges szocializációs színtér kiemelt szerepet tölt be egy gyerek életében. Az érzelmi kiegyensúlyozottság helyszínének kell(ene) lennie ennek a közegnek. Manapság egyre gyakoribb, hogy polihisztorokat szeretnénk faragni gyerekeinkből, ami az érzelmi élet rovására megy. A szülők saját, be nem teljesült vágyaikat szeretnék gyerekükkel megvalósítani. Ha pedig nem ez a helyzet áll fönn, akkor is jó eséllyel hagyjuk figyelmen kívül, mit is szeretne igazán a gyerek. A szabad akarat, az önmegvalósítás útjának akadályai deformációkat eredményezhet. Véleményem szerint a szülő-gyerek kapcsolatban - de ugyanúgy más emberi szeretetkapcsolatban is - a feltétel nélküli elfogadáson van a hangsúly. Tanácsot adhatunk, de ne mi döntsük el, hogy mi a másiknak a jó. Fogadjuk el egymás döntéseit, tartsuk tiszteletben a másikat. Nagy eséllyel a gyerek jobban érzi, hogy mi a jó neki. A hibáiból pedig tanulhat, fejlődhet.
Az iskola személyiségformáló szerepe sem elhanyagolható, annak ellenére, hogy az oktatási intézményekben leginkább az oktatáson és nem a nevelésen van a hangsúly. Vekerdy szerint az iskolák által támogatott egyetlen intelligencia terület az értelmi intelligencia, ami korántsem elég az életben való boldoguláshoz. Ezért a sikeresség sem mérhető pusztán a jövedelemben, amit - jobb esetben - a jó iskolai tanulmányok alapoznak meg.
A jó szülő gyerek kapcsolat alapja, ha a felek megismerik egymást. Ez segíthet az oktatási intézmény kiválasztásában. Ha a gyerek érdeklődésének megfelelően választunk iskolát, nagyobb eséllyel lesz motivált és kiegyensúlyozott, amely tényezők a boldogság jelentős részét képezik. Merjünk érdeklődéssel fordulni a másik felé és méltósággal elfogadni azt, ha a másik nem a mi akaratunk szerint cselekszik. Üzenet ez mindenkinek, de leginkább azon szülőknek, akik mindenáron szeretnék megóvni a gyereküket attól, ami számukra nem jó, de a gyereknek annál inkább! Az elfogadó szeretet gyümölcsöző és közelebb visz minket egymáshoz!
