Évek óta hallom, használom, és még mindig nem tudom eldönteni, hogy szeretem-e az érzékenyítés kifejezést, vagy nem. Mert mit jelent érzékenynek lenni? Egyáltalán, jó vagy rossz ez a tulajdonság? Mi köze az intoleranciához - egy és ugyanaz, vagy éppen az ellentéte?
Alapjaiban véve az érzékenyítés nem bonyolult dolog. Egy perifériára szorult, valamilyen szempontból az átlagtól eltérő, hátrányos helyzetű csoportot megismertetünk a nagy, átlagos többséggel. Minél több, mélyebb tapasztalatot szereznek a többségbe tartozók a más helyzetben élőkkel, annál jobban megértik, felismerik a nehézségeiket és annál együttérzőbbekké válnak. Egyszerű, szép. De valóban ezt jelenti az érzékenység?
Az intoleráns ember ellenérzése tárgyát egészen kis mértékben is felismeri és elutasítja, negatív választ ad rá - legyen szó akár laktózról, akár egy tőle távol álló embercsoportról. Érzékeny a témára (vagy a sajtra, szegény), ezért kerüli, vagy támadja, ha mégis szembekerül vele. De van rá megoldás (bár ez az ételérzékenységre sajnos nem vonatkozik, szegényes dietetikai tudásom szerint): a társadalmi csoportokkal szembeni intoleranciát segíti az érzékenyítés. Az előítéletek eltompulnak, és megszülethet az elfogadás érzése… De ez nem inkább érzéketlenítés?
Talán egyszerre mindkettő. Minden valóságos találkozás megváltoztat, formál; és az addig ismert határainkból kilépve biztosan gazdagabbak leszünk valamivel. Bármelyik irányba működhet - válhatunk érzékenyebbé és a szó legjobb értelmében véve érzéketlenebbé. A lényeg a változás, amely mindkét félre hat. Szükségünk van erre, hívjuk akárhogyan; mert az élet sokkal többről szól, mint amit magunktól megláthatunk belőle. Kellenek azok a helyek, lehetőségek, megmozdulások, amiken keresztül a világot csak egy kicsit nagyobb szögben ismerhetjük meg.
Ilyen hely, ilyen lehetőség a Bárka tábor. Ez a lényege, és ebbe láthatunk bele a táborról szóló filmen keresztül mi is. Egy találkozási pontba, ahol olyan fiatalok léphetnek kapcsolatba egymással, akiknek máshogy talán nem lett volna erre lehetőségük. Gyerekek és felnőttek különböző háttérből, akik így érzékenyíthetik az empátiájukat és érzéketleníthetik az előítéleteiket, egymástól és egymásról folyamatosan tanulva. Nem, nem szeretem az érzékenyítés szót, ezt most már ki merem jelenteni. Nem írja le azt, amire ez a folyamat képes, és amire olyan nagy szükségünk van mindannyiunknak.
Bátorítunk mindenkit, hogy ismerje meg és támogassa a Bárka munkáját! 2021. szeptember 25-én pedig szeretettel várunk mindenkit a film online bemutatójára!
A bemutató facebook eseményét itt találod. Kérjük részvételi szándékodat itt jelezd!
