Egészen messzire nyúlik vissza ez a történet. Egy kis faluban születtem Heves megyében, ahová azokon kívül, akik ide születettek, nagyon ritkán jönnek új emberek, nem kivételek ezalól a pápák sem. Bár több mint 700 éves a falu, ezalatt egyetlenegy pápa sem akart idejönni, persze ezt a történelemkönyvek sosem említik, pedig igaz.
Sosem fogom elfeledni, hogy 1991. augusztus 20-án, kedden fél 10-kor, miközben Őszentsége II. János Pál pápa a pápamobillal körbejárt a Hősök terén, és anyukámmal és a testvéremmel találkozott, én nem voltam ott, mivel a fent említett falu egyik árkának partján játszadoztam.
A gyerekkorom után a 2016-os krakkói Ifjúsági Világtalálkozón sem találkoztam a katolikus egyház fejével, mert arra a villamosra nem szálltam fel, amelyről ő nem szállt le.
Majd 2021-ben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is elmaradt a találkozónk, és ezt egy igen különös véletlennek köszönhetjük, mert bár egy időben, egy városban, egy rendezvényen voltunk, de abban a pillanatban, amikor a pápa elhaladt azon a helyen, ahol én órák hossza óta álltam, épp félrehívtak a biztonsági emberek, hogy intézzem el az általam vezetett stáb belépési papírjait.
Felelőtlenül, 2023. április 28-án időben érkeztem a Szent István Bazilikához és az első sorban volt helyem, de a sors ismét kegyes volt hozzám, mert az előttem megálló rendőrségi kisbusz pont akkor takarta ki az érkező pápát, mikor ő odaért. Így ismét megtörténhetett az a feledhetetlen pillanat, hogy nem jött létre a találkozó.
2023. április 30-án, vasárnap, baráti nyomásnak engedve, átgondolatlanul ismét egy misére indultunk a Szentatyával. És bár a korábban említett faluból hajnalok hajnalán óvatlanul keltünk útra, egy rossz beengedőkapunak hála – amit előttem csuktak be és irányítottak át minket egy másik utcába – épp időben érkeztünk meg, hogy a tömeg legvégére álljunk, a nyilvános WC-k mellé, olyan srácok közé, akik arról beszéltgettek, hogy 10 perce még aludtak. Tehát ezen a szép napon sem találkoztam egyetlenegy pápával sem. Így továbbra is járhatom azon emberek kivételes útját, akik nem találkoztak Őszentségével.
Ennyi történelmi pillanat után, boldogan hátradőlve és nézegetve el nem készült fotóimat, mesélhetem majd unokáimnak azt, amit a pápa közvetlensége valóban üzenni akar az alázatról és a szeretetről. Hogy a keresztény hit több, mint a pápával való kontaktus. A keresztény tanítás fontos lényege, amit így foglalt össze azon a napon, amikor nem találkoztunk:
„...jegyezzük meg jól: mindannyian – senkit sem kizárva ebből a "mindannyianból” – arra kaptunk meghívást: hogy kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára.”
