Páran felkerekedtünk szombaton (június 19-én), hogy ellátogassunk a Margitszigetre a Soul & Gospel Fesztivál 10. jubileumi rendezvényére, ahol keresztény együttesek dalaikkal dicsőítették az Urat.
A heti esőzések után jó volt megtapasztalni, hogy sütött a Nap, és hittük, hogy a Jóisten számára is kedves ez az esemény. Mikor odaértünk, láttuk, hogy a szigetet ellepik a fiatalok, akiknek a többsége erre a rendezvényre jön.
Jó volt látni ismerős arcokat.
Aztán valami olyat tapasztaltunk, ami a mi közösségünkben nincs jelen, vagy legalábbis nem ilyen mértékben. A karizmatikus megújuláson belül a dicsőítés elég látványos módon mutatkozott meg. Égbe emelő karok, Jézus nevének sokszori ismétlése stb. Bizonyos keresztény gyülekezetek életében teljesen természetes módon jelen van, hogy „menj oda a melletted levőhöz, öleld meg, mondd neki, hogy Jézus szeret, fogd meg a kezét, imádkozzatok együtt a názáretihez stb.” Ez tőlünk messze áll.
Voltak együttesek, akiknek a dalait szívesen hallgattuk fülbemászó dallamuk miatt. Volt olyan együttes, akivel együtt is tudtunk énekelni, mert ismertük a dalaikat (Gável), és voltak olyanok is, akik teljesen megmozgatták az egybegyűlteket, mert annyira pörgős dalokat játszottak (dicsőítő témában). És nem hagyhatom ki azokat sem, akiknek a dallamvilága tőlünk távolabb állt, mert ilyenek is voltak.
Fellépők közül páran: Csiszér László, Gável Testvérek, Pintér Béla, Ron Kenoly és bandája (Amerikából), Planetshakers (Ausztráliából)
Sokan sokfélék vagyunk, sokféleképpen találkozunk Istennel. Valakit Isten imán keresztül szólít meg, valakit egy lelkigyakorlaton, vannak olyanok, akik egy másik ember által tapasztalják meg az Úr gondoskodó szeretetét, és vannak olyanok, akiket egy dalon keresztül érint meg.
A lényeg, hogy igent mondjunk Neki, amikor hív!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek! Most és mindörökké!
