A bibliodráma évezredes hagyományokban gyökerező (iskoladráma, passiójáték, betlehemezés, reformációkori dialógus prédikációk,
stb.), a harmadik évezred elején mégis újonnan felvirágzó "műfaj", a Bibliával való egzisztenciális foglalkozás korszerű lehetősége, esélye. Róla, művelőiről elmondható, hogy "hasonlít a családatyához, aki kincseiből újat és régit hoz elő" (Mt 13,52).
Az elnevezés a biblioteca (azaz könyvtár) és a dráma (azaz cselekedni) szavakból származtatott összetétel. A könyvtár, amelyből szöveget választ, a Biblia. A "szövegkörnyezetben" (Textraum) játszódik le az Örökkévaló emberkereső és az ember istenkereső drámája, amelyben megtörténik a műfaj-elméletileg is leírható konfliktus és katarzis.
A bibliodrámában a csoport, benne minden résztvevő nyitott, előre nem meghatározott interakcióba lép a bibliai szöveggel. A verbalitáson túl mozgósítja a bennünk rejlő kreatív késztetések sokféleségét (rajz, énekhang, gesztus, szobor, költészet, stb.), fantáziánkat, a mozgás és testbeszéd archívumában őrzötteket, a valláskultúra ősi formáit, mindazt, ami emberré teremtettségünk adománya. A kis közösség védett és elfogadó légkörében felszabadult és felszabadító játékban vehetünk részt egzisztenciális kockázat nélkül, mégis a történések mozaikjaiban megfogalmazódik az Örökkévaló nekem szóló, itt és most érvényes személyes üzenete.
Olvashatjuk a Magyar Bibliodráma Egyesület honlapján, ahol további információkat, alkalom időpontokat és érdekességeket is találsz ha felkeltett az iménti pár sor érdeklődésedet.
