Az utolsó állomásunk Temesváron volt, ahol az eddigiektől eltérően középiskolás diákokkal foglalkoztunk. Ez megváltoztatta a napirendünket is, mert innentől kezdve általában különböző órákra jártunk be és piknikeket szerveztünk. A fotó is, amit ehhez a részhez választottam, egy ilyen összejövetelen készült, ahová elhívtuk azokat a tizenéveseket, akik szerették volna elérni a társaikat az örömhírrel.
Elképesztő volt látni azt a lelkesedést, amit itt tapasztaltunk. Az egyik első élményem Temesváron az az istentisztelet volt, ahol a tanító egy karddal a kezében bátorította a gyülekezetet, hogy Isten népeként harcolnunk kell az örökkévaló Királyságért. Ez aztán a látványos szemléltetés! Kicsit talán erősnek tűnik, de milyen igaza van. Milyen kiváltság az, hogy arról a Királyról tehetünk tanúságot, aki mindenek felett áll és az egész világot hívja, hogy letéve a bűneinket Őt kövessük. Szóval tényleg komolyan veszik a helyiek a missziót.
Egy másik hétvégén pedig részt vettünk egy olyan megmozduláson, amit több gyülekezet együtt szervezett. Alig léptem be az ajtón, már éreztem a tenni akarást a levegőben. Mindenfelé fiatalok sürögtek, a sarokban óriási ruhakupacok bezacskózva, az új románra fordított gyerek Biblia applikáció prospektusai tornyokban, szendvicshalmok az asztalokon és a Szentlélek mindenhol. Miután összegyűltünk egy közös imára, először óvodásoknak tartottunk előadást, ahol próbáltam minél hitelesebben utánozni a román gyerekénekeket. Ezután a csapat hangszerekkel felszerelkezve elindult a villamosmegállóba, ahol folytattuk az éneklést a leszálló utasoknak. Közben a többiek elvittek pár ruhacsomagot a város nélkülözőinek. Ezután szó szerint megszálltuk a várost az örömhírrel. Diákok özönlötték el a tereket és parkokat, hogy beszélgetést kezdeményezzenek az evangéliumról. A két tizenöt év körüli fiatal, akikhez csatlakoztam, hihetetlen bátorsággal tett bizonyságot a hitéről, akár a náluk ötven évvel idősebeknek is. Köpni, nyelni nem tudtam.
Ahogy telt az idő, egyre erősödött bennem a meggyőződés, hogy sokkal többet kapok a helyi diákoktól, mint amit adok. Szolgáltunk román és magyar gyülekezetben is és mindenhol ezt a lelkesedést tapasztaltuk. Az is hatalmas öröm volt számunkra, hogy több középiskolában is megengedték, hogy interaktív hittan vagy angol órákat tartsunk a diákoknak. A baptista gimnáziumban számos osztályt bátoríthattunk az evangelizációra és később több diák is eljött, amikor a városban hirdettük az örömhírt. Ezeken az alkalmakon a főtéren gyülekeztünk, majd kisebb csoportokban beszélgettünk a járókelőkkel. Általában egy világnézeti kérdőívet mutattunk be nekik, ami alapján mindenki megtalálhatja a jelenleg rá jellemző hitrendszert. Az egész a „Szerinted létezik Isten?” kérdéssel kezdődik, majd részletekbe menően tárgyalja a lehetséges opciókat. Jó lehetőség ez arra, hogy mindenki megoszthassa a meggyőződéseit és kialakuljon egy párbeszéd Istenről.
Talán a legnagyobb öröm az volt számomra, amikor egy szekuláris középiskolától kaptunk engedélyt, hogy több osztálynak beszélhessünk. „Arról, amiről szeretnétek.” Tisztában voltak vele, hogy hívő keresztények vagyunk és Jézusról is szeretnénk szót ejteni, mégis teret adtak nekünk. Kaptunk is a lehetőségen. Két elgondolkoztató rövidfilm után rátértünk az ittlétünk okára. Bizonyságot tettünk a hitünkről és bátorítottuk a diákokat, hogy merjenek kérdéseket feltenni Isten létével kapcsolatban. Ne nyugodjanak meg addig, amíg nem gondolkoznak az élet legfontosabb kérdésein. Mégis, miért születtünk? Van-e értelme, annak, hogy itt vagyunk? Létezik-e Ő, aki összehasonlíthatatlanul más és mérhetetlenül többre képes az embernél? És végül is: kicsoda Jézus?
Öröm volt látni azokat a fiatalokat, akik nem féltek tanúságot tenni az Istenükről, akit bátran követtek. Nagy motivációt jelentett ez nekünk, és azoknak is, akik általuk hallanak a ma is élő, életeket megváltoztató Jézusról.
„Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek! – így szólt az Úr.” (Jeremiás 1, 7b-8)
Folyt.köv.
Panni missziós útjának előző állomásáról itt olvashatsz!
