Tavaly októberben felrobbant az internet. Hirtelen majdnem mindenki feketére változtatta a profilképét, mert #DarkestDay, #notinmyname. De mit is jelent ez?
Azt már mindenki tudja, hogy október 21-től Észak-Írországban legálissá vált az abortusz. (Azt már kevesebben vették figyelembe, hogy az azonos neműek is szabadon házasodhatnak mostantól.) Fel is háborodtunk az új „abortusz törvényen” rendesen, ahogy kell, ahogy illik. Megjelent mindenféle megnyilvánulás (cikk, véleménynyilvánítás, élménybeszámoló, tanúságtétel, elrettentő példa… etc).
Én nem szeretnék az eddig elhangzott véleményekhez csatlakozni, viszont szeretném, ha gondolkodnánk kicsit a témáról.
Főleg azért, mert március 18-án Új-Zélandon is megjelent egy hasonló törvénymódosítás.
Próbáltam több oldalról megközelíteni az abortusz témát, igyekeztem hitelesen, megbízható forrásból szerezni az információkat, és ami számomra fontos szempont volt, a személyes véleményemet próbáltam kihagyni a cikkből.
Lássuk, mi lett belőle!
Jogos?
Mielőtt más háza táján kutakodnánk, nézzük előbb, milyen a magyar törvényi szabályozása az abortusznak.
Az Alaptörvény kimondja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. Viszont a nők önrendelkezési joga sem sérülhet, mert persze ilyen is van. Erre az Alkotmánybíróság reagált 1991-ben, és annyit tett hozzá a fentiekhez, hogy az abortusz nem tiltható, de indok hiányában nem megengedhető.
Itt kezd érdekes lenni a dolog! Mert mi lehet indok?
A hatályos jogszabályok szerint a terhesség a következő időpontokban szakítható meg, a következő indokokkal:
12. hétig
- ha az anya súlyos válsághelyzetben van (pl. kiskorú, mélyszegénységben élő…)
- ha az anya életét súlyosan veszélyezteti (pl. méhen kívüli terhesség)
- ha a magzat bizonyíthatóan súlyosan fogyatékos vagy károsodott (nem életképes)
- ha az anya nemi erőszak vagy vérfertőzés miatt esett teherbe
18. hétig
- ha az anya korlátozottan vagy egyáltalán nem cselekvőképes (pl. kómában van)
- ha a 12. hét után tudja meg, hogy terhes, és érvényes rá bármelyik feltétel a fentiekből
20. hétig (max. 24. hétig)
- ha a magzatnak genetikai vagy egyéb fejlődési rendellenessége van (ennek valószínűsége több mint 50%!)
Bármikor
- ha az anya életét veszélyezteti (de ezt mindig 2 szakorvos véleménye alapján mondják ki)
- ha nem életképes a magzat (pl. a 24. hét után nincs szívhang)
Most, hogy ezt tisztáztuk, nézzük meg, mit mond az új Észak-Ír Abortusztörvény (ami április 1-jétől lép majd életbe).
Hát, egyelőre csak annyit, hogy már nem jár életfogytiglani börtönbüntetés, ha az anya abortálni akarja magzatát.
1861-től eddig egyáltalán nem volt engedélyezett az abortusz, akkor sem, ha az anya élete veszélyben volt, vagy a magzat súlyos rendellenességgel fejlődött. 2013-ban annyival módosították a törvényt, hogy ha az anya életveszélybe kerül a magzat miatt, akkor elvégzik az abortuszt.
2018-ban újból módosult a törvény, kitétel lett, hogy a 12. hétig engedélyezett az abortusz, utána már csak orvosilag indokolt esetben. Ezt pedig 2 szakorvosnak kell megállapítani, és minden esetet külön fognak kezelni, személyre szabottan. Most (egyelőre) ez maradt az egyetlen elfogadható indok, csak ezzel lehet a terhességet megszakítani a 28. hétig és azért pont eddig, mert a 24. héten végeznek el számos olyan vizsgálatot, ami indokolhatja az abortuszt. (Angolul jól értőknek.)
Nem untatlak titeket tovább a különböző jogszabályokkal, lássunk valami izgalmasabbat!
A cikksorozat második része itt, a harmadik része itt érhető el!
