Szelíd gyermek, mért késztetsz, hogy megálljak,
Felém mért nyújtod nyájasan kezed?
Szívem, mely mindig későn érkezett,
Szelíd gyermek, lásd, lomha, furcsa, bágyadt.
Leomlanék csókolni jászolágyad
Mint ki mirhát hoz, s kit csillag vezet,
De lásd, a mirha s csillag elveszett,
És eltemettem minden drága vágyat.
Álomsereg víg Fáraója voltam,
S szép katonáim zengő csodasorban
Vittem dőrén, amerre örvény tátong.
S most itt vagyok, szelíd szavadra vágyva,
Mert nem maradt más bennem csak a gyáva,
És gúnyolódnám, s ajkam halk imát mond.
Nemzetközi online akciót hirdetett az AsiaNews hírügynökség a káromlásért halálra ítélt anya ítéletének visszavonásáért és a káromlásról szóló igazságtalan pakisztáni törvény módosításáért. A szerdai általános kihallgatás alkalmával XVI. Benedek pápa is szót emelt Asia Bibi teljes szabadságának visszaadása érdekében.
Nagy örömünkre bővül a közösségi ház egy új teremmel. Hol is van, és mire is fog szolgálni? Azt a következő 'kisvideóból' megtudhatjátok. Mindenesetre reméljük, hogy az idei szilveszteri mulatságra már nem kell átmenni az iskolába.
Ez az időszak egyértelműen a gyönyörű, fehér ruhás lányoké és frakkos fiúké, ugyanis javában zajlanak a szalagavatók és a gólyabálok. A SZIE például a hetekben tartotta gólyabálját olyan fellépőkkel mint az UFO, a Cosombolis, PASO és aPesti Party Showband.
Az aulában felállított főszínpadon kívül több helyszínen is folyt a szórakoztatás. A különböző igényű vendégeknek volt lehetőségük zúzni a Rock-szobában, a Teaházban hangulatos beszélgetést folytatni, mulatni a Mulatós Színpadon játszott számokra, karaokézni, koktélozni, vagy a LeszRádió teremben igényes elektronikus zenére táncolni. Sőt, igen nagy meglepetésemre még magyar néptánc is helyet kapott a rendezvényen, a Táncház teremben! És ha már buli, akkor nem felejtkezhetünk el az elmaradhatatlan afterpartykról sem.
A gödöllői sulik közül sokan tartják az Agymosiban, de kedvelt színhely lett a Q és a Trafo is. Személy szerint nem vagyok nagyon kiöltözős bálok rajongója, de ebben az évben is ellátogattunk Rékával és néhány szerkesztővel az egyikre, és egész jól éreztük magunkat. Szóval csak biztatni tudom a végzősöket és a gólyákat, hogy még véletlenül se hagyják ki ezeket a bálokat, hiszen néhány baráttal a legenyhébb buli is élvezhető.
A résztvevők a magyar cserkészet fellegvárába, Gödöllőre zarándokoltak, ahol tizenöt cserkész emlékjel található. A megemlékezések a hazai cserkészéletet kialakító kiváló egyéniségekről hangzottak el, így például – nagyjából időrendben – Megyercsy Béláról, Vidovszky Kálmánról, gróf Teleki Pálról, Witz Béláról, Márton Lajosról, Marcell Mihályról, Kölley Györgyről. A Gödöllői Városi Múzeum cserkésztermében Beer Miklós megyéspüspök, a máriabesnyői kegytemplomban Varga Lajos segédpüspök, gróf Teleki Pál sírjánál pedig Gedai István, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója tett tanúságot – tájékoztatta szerkesztőségünket Kispál György, a Táborkereszt elnöke.
A Magyar Cserkészszövetség közelgő centenáriuma alkalmából a Táborkereszt Egyházi Konvent újszerű módon rendezte meg szokásos évi találkozóját november 10-én.
Végre meglelte a gödöllői egyetemista hittan azt a személyt, aki csoportba képes lelkesíteni az embereket, azt a Valakit, aki még menedzser mentalitású egyéneket is rá tud venni arra, hogy felvegyék a sportcipőjüket, és karikás szemekkel nekivágjanak az erdőnek.
Név nélkül, köszönjük Kovács Misinek.
A kirándulás (mivel hossza nem tette lehetővé, hogy túrává kereszteljük) jól telt. Voltak benne sportértékű emelkedők, becsatlakozó kocogók, lesre mászás, kilátózás, pókok miatti sikítozás, hulló aranysárga levelek, napfény, színes fák.
Misi megmutatta milyen a lesről viccmesélés, Gergő kilátó fotózott, Lilla sikítozott, Ádám ásítozott, kollektíve közösséget alkotva csokit, nápolyit majszoltunk, a fiúk az Óvó néninek udvaroltak, és még sok minden más is történt, de legközelebb inkább gyertek el, hogy ti is megtapasztalhassátok :P
A kirándulást közös szentmisével zártuk, majd a csoport illetve pluszban pár újdonsült tag (A.atya, és friss Akolitusunk) felejthetetlen floorball meccset csaptak, melynek elő, utó, közbenső szüneteiben forralt borral növelték az esélyek egyenlőségét.
Aromo úgy meséli, hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. Igen megörült, te is tudod, mennyire megörül az ember annak, ha megszeret
valakit. El is indult Dömdödöm, hogy majd odaáll az elé a valaki elé, és azt mondja: szeretlek. Igen ám, de útközben látott két asszonyt. Éppen azt mondta az egyik a másiknak: „Én igazán szeretem magukat, de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a kertembe!…” Mi az, hogy „de ha még egyszer” – gondolkozott Dömdödöm –, akkor már nem fogja szeretni? Aztán jobban odanézett, s akkor ismerte meg a két asszonyt. Világéletükben gyűlölték egymást. „Ejha!” – mondta Dömdödöm, és odaért a templomtérre.
Megjelent Pál Feri atya új könyve: A függőségtől az intimitásig – Vágy, élmény, kapcsolat címmel. A kötetet október 18-án hétfőn 18:00 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház emeleti kávézójában mutatták be. A szerző beszélgetőtársa Sallay Viola családterapeuta és Valuska László, az Index újságírója volt. Mindenkinek szívből ajánlom a könyvet. Én már megvettem!
A könyvről és az íróról így gondolkozott a Dívány blog újságírója!
Sokszor megesik velem, hogy kimaradok az élet egy-egy apró mozzanatából. Egyszerűen azért, mert így szocializálódtam. Aztán sokan mesélnek ezekről az apró mozzanatokról és egyszer csak azon kapom magam, hogy a közösséggel az életem részévé vált.
Sokan meséltek már róla, de még igazából sosem éltem át, sosem láttam. Egyik galgás testvér mesélte, hogy ők a temető mellett laknak és különösen szép ilyenkor, mindenszentekkor, amikor telis-teli van fénnyel, gyertyafénnyel. Egy idős barátomat (akinek teste azóta ott pihen) a másnap ragadta meg. Egyszer, amikor meglátogattam évekkel ezelőtt hasonló idő tájt, egy verset mutatott: halottak napja után, amikor már senki sem gyönyörködik a temetőben, világosság már nincs, csak a gyertyák megfagyott csonkja az hideg, nyirkos őszi szélben… Megköszöntem a verset, de különösebben nem kavart fel. Családommal már évek óta nem jártunk ebben az időben (mindenszentekkor) temetőbe.
Vallásgyakorlatunkban általában átugrunk a remény felett, míg a hitnek és szeretetnek kiemelt hangsúlyt adunk. Ma, most, azonnal – erre szűkült be életünk, a remény ezzel szemben távlatot nyit és nyújt. Megmutatja, hogy van előttünk jövő, amiben reménykedhetünk – mondta Fogassy Judit nővér, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottsága főmunkatársa a VIII. Nemzeti Kateketikai Kongresszus alkalmából folytatott beszélgetésben. – „Remény a katekézisben” címmel rendezték meg idén a hitoktatók szakmai fórumát. Mi indokolta a témaválasztást?
– A kétévenkénti kateketikai kongresszus témaválasztásakor fontos szerepet tölt be a Szentatya katekézisének témája. Mind II. János Pál, mind pedig a jelenlegi pápa, XVI. Benedek kitért a remény erényének szükségességére. A kongresszus által is azt üzenjük: töltsön el minket az örömteli bizakodás Jézus Krisztusban, hiszen Ő általa van reményünk. Látjuk a körülöttünk lévő valóságot, szembesülünk azokkal a jelekkel, melyek azt mutatják, hogy lemondunk a reményről. A katekézis, azaz a hitre nevelés akkor lehetséges, ha a szakmai dimenzió a forrásból fakad.
Harmadik alkalommal rendezte meg hazánkban a 72 óra kompromisszum nélkül akciót október 15. és 17. között az Ökumenikus Ifjúsági Iroda (ÖKI), amely során 19 megyében mintegy 260 programon közel 4500 önkéntes vett részt. A rendezvény alatt országszerte fiatalok csoportjai 72 órán, azaz 3 napon keresztül folytattak szociális, karitatív vagy fejlesztő, építő tevékenységeket különböző helyszíneken, a legkülönbözőbb módon segítve a rászoruló embereken és környezetükön. A 72 óra alatt 19 megyében mintegy 260 programon közel 4500 önkéntes vett részt. A helyi csoportokhoz négy fős csoport csatlakozott Bécsből, akik a három nap folyamán több projektben is részt vettek.
A lezajlott projektek összeírása és résztvevők pontos összeszámolása még folyamatban van, de néhány ízelítőt már kaptunk a hétvége feladataiból.
Fejér megyében 16 projekt valósult meg mintegy 170 résztvevő segítségével. Többek között egy idős karitasz gondozott lakásának kifestése, parkokban lomb söprés, az evangélikus gyülekezeti ház szellőzőjének megtisztítása, a Hétvezér Általános Iskola egyik termének kifestése, az udvar rendbetétele, pincehelység takarítása, a fehérvári cserkészotthon szépítése. Dinnyésen a templom körül tevékenykedett egy csoport. Kiemelkedő program volt a MEVISZ BÁRKA kerekes székeseivel eltöltött másfél nap, amely során a sérültek megtanították a fiataloknak miként tudnak segíteni nekik.
Borús napnak indult az a szombat. Fél kilenckor volt gyülekező a egyházközösségi ház előtt, majd kisvártatva megindult a kis csapat. A Jaguár őrs szervezte nekünk a programot. Imával indítottuk a napot. Majd egy WC-fogóval „bemelegítettünk” a kirándulásra és a megpróbáltatásokra. Körülbelül 10-re megérkeztünk egy nagy rétre, (ekkor már nagyon szépen sütött a nap) ahol letelepedtünk és megettük a tízórainkat. Evés-ivás, majd játékok.
Az első játék sokakat nagyon kifárasztott, ezért egy könnyebbel folytattuk és végül egy seggre-pacsival fejeztük be. Három csapatra osztottak minket és egy verseny következett. A díj a nagy WC-pumpa volt! A csapatok a következők voltak:
1. WC-kefék
2. Gumi kesztyűk
3. és végül a Szivacsok
Copyright © 2024 TVShoeShine - shoeshine.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldalt készítette: Webinformatics