Hogy az esküvők száma évről évre csökken, az ismert tény. De hogy a pornográfia hogyan járul hozzá egy család széteséséhez, az már kevésbé. Pedig az adatok szerint ahogy nő a pornográfia fogyasztása, úgy nő a válási ráta is – írja az Igen.
Ennek a pornográfiai telítettségnek a hatásai egyre láthatóbbak Amerikában is. A legtragikusabb hatások az rendszeres pornófogyasztó férfiak családján figyelhető meg. A pornó és a hűtlenség ugyanis felcserélhető - a kettő szinte ugyanaz. Egy nemrég készült amerikai tanulmány szerint a pornográfia csökkenti az alkalmasságot a házasságra, és gyengíti a házasságot fenntartó erőket – írja az Igen a Catholic World Reportra hivatkozva.
Csütörtökön ellátogattunk a csücsop-ra, ami egy több mint kétszáz fős ifjúsági közösség Budapesten. Az összejöveteleiket csütörtökön tartják – innen is a csütörtöki csoport név –, több, korosztály szerinti csoportban, Bíró László püspök atya lelki vezetésével.
Mi az ifjúsági csoportot céloztuk meg. Oda is mentünk a kezdés előtt kicsivel hamarabb, ami hasznosnak is bizonyult, mivel mikor megpróbáltuk megtudni, hogy a jezsuita Párbeszéd Házában konkrétan hol is lesz a hittan három ember háromfélét mondott. Végül kiderült, hogy kivételesen a Mária utcai templomban lesz megtartva.
Odaérve megnyugvással tapasztaltuk, hogy a 19 órás hittan náluk sem kezdődik negyed 8 előtt. A téma a párkapcsolati elköteleződés volt.
Újdonság, és szeretettel ajánljuk figyelmetekbe, hogy a Mária Rádióban kéthetente jelentkező ifjúsági műsort indítottunk
SZÖSZ címmel, melyben az egyházmegyénk ifi életével foglalkozunk. Minden második héten, kedden 19:20-tól hallgathatjátok. A frekvenciákról információt a www.mariaradio.hu oldalon találtok.
Mivel a fácán-sori templom a Szentléleknek van szentelve, minden évben pünkösdkor tartjuk a búcsút. Az összejövetel lényege, hogy beszélgessünk, megismerjük, ki mellett is ülünk talán minden misén. Reggel misével kezdődött a nap, utána a padok és asztalok együttes áthordása után átvonultunk a gimnázium területére. Itt mindenki kirakta a süteményt, gyümölcsöt, amit hozott, és elkezdődtek a programok.
Nem sokkal később már a gyerekek pöttyös pólókban mászkáltak, mivel az egyes feladatokért, kézműves foglalkozáson való részvételért járt pont. Volt gyöngyfűzés, papírsárkány-készítés, gyertyaöntés, társasjátékozás többek között. Később megszűntek a pontos pólók, a beváltott ajándékoknak köszönhetően. Így a kisebbek új sapkában, esetleg új kisautóval a kezükben játszhattak tovább. Természetesen a sport sem maradhatott ki, rögtön a kezdéskor elindult a már-már hagyománnyá vált méta. Ezután rögtön foci következett, majd ebéd után ismét méta, miközben az "istállóban" elindult a kosár is, tehát mozgásból nem volt hiány. A kisebbeknek még arra is volt erejük ebéd után, hogy kimenjenek szám háborúzni az erdőbe, természetesen néhány vállalkozó szellemű és kevésbé fáradt nagyobb gyerek kíséretében.
Az ebéd az évek óta megszokott, és a naphoz már hozzátartozó finom gulyásleves volt, ami után a nagyobbak Frigyes testvér vezetésével kimentek a temetőbe megemlékezésre. Estefelé megindult a szalonnasütés, nyársalás, majd vesperás zárta a napot. Örülök, hogy ott lehettem, és megismerhettem ismét sok kedves embert.
Köszönöm, hogy ennek a közösségnek a tagja lehetek.
Réka
Május 22-én rendezték meg a hetedik cigány–nem cigány találkozót a gödöllői Premontrei Gimnázium aulájában. A találkozón ezúttal a közép-magyarországi települések vettek részt.
Immár hetedik alkalommal rendeztek hazánkban katolikus cigány–nem cigány találkozót. Az idei rendezvény azonban
kissé eltért az eddigi országos találkozóktól: a mostani rendezvényen kívül még két regionális és egy kistérségi találkozóra kerül sor. A keleti régióban Nyíregyházán szeptember 18-án, a dél-dunántúli régióban pedig Alsószentmártonban november 11-én szerveznek találkozót. Ezek mellett október 2-án Gyömrőn tartanak kistérségi találkozót.
Az MKPK Migrációs Irodája és a Ceferino Ház, a Váci Egyházmegye cigányevangelizációs irodája által szervezett rendezvény ez évi mottója: „Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok”. A szentmisét Beer Miklós váci megyéspüspök, Székely János, az MKPK cigánypasztorációval megbízott püspöke és Dúl Géza mutatta be. A nap során az Eucharist együttes látta el a zenei szolgálatot.
A találkozón több százan vettek részt. A gyermekeknek délelőtt játékos foglalkozásokat tartottak, míg a felnőtteknek olyan papok meséltek élményeikről, tapasztalataikról, akik a cigánypasztorációban teljesítenek szolgálatot. Délután a régió gyermek- és ifjúsági csoportjai mutatták be zenés-táncos műsoraikat.
Manapság divatos a '60-as évek slágereit modernebb (tucc-tucc) stílusúra átdolgozni. Ez a három srác úgy gondolta, miért ne lehetne fordítva is. Íme az eredmény:
http://www.youtube.com/watch?v=DM2177pHMT0
Süketek párbeszéde zajlik a társas emberben gondolkodó egyház és az individualista nyugati világ közt – mondta
Pál Ferenc a Matteo Ricci jezsuita tudós, misszionárius halálának négyszázadik évfordulójára rendezett kétnapos konferencián a Párbeszéd Házában. Utána Mezei Balázs az etikai progresszióról tartott előadást.
Nem lehet azzal nyugtatnia magát a Katolikus Egyháznak, hogy ugyan a nyugat világában csökken a hívek száma, de Dél-Amerikában és Afrikában nő. Ott ugyanis archaikus gondolkodású emberek élnek; a modern európai ember számára azonban nem találta meg a választ az egyház – mondta Pál Ferenc Misszió – globalizáció – etika: a jézusi örömhír átadásának lehetőségei című előadásában.
Május 15-én került megrendezésre a 13. Országos Szentjánosbogár Métabajnokság. A küzdelmek gyermek, serdülő, ifi és felnőtt korosztályban zajlottak
volna, de végül az egyetlen gyerekcsapatot a serdülők közé osztották be némi szabályok biztosította előnyökkel.
A helyszín a Hajógyári-sziget volt. A hely szelleméhez - a hajókhoz, illett egy nagy esőzés, ami az adott közlekedési eszközhöz igazította délutánra a terepet. Ennek ellenére, vagy épp ezért, fantasztikus hangulatban telt a nap. A sármétát ugyanis az különbözteti meg a vármétától, hogy mókásakat lehet benne esni-kelni és több métereseket hason csúszni, hogy még elérjék a játékosok a következő várat. Külön nehezítés, hogy a két csapat ruhája a meccs végére ugyanúgy néz ki - sarasan.
Az egyetlen komoly veszélyforrást a hidegtől elgyengült kezekből a víz miatt csúszóssá vált és így végül ballisztikus pályára igyekvő ütők jelentették, de az ütőcsapatok, akár az ellenfél testi épsége árán is vállalták a kockázatokat, mert mint Münchenben, "a játékoknak folytatódniuk kell".
Mindennek ellenére, hiába lehetett előre tudni, milyen idő is lesz, a bajnokság valóban országos volt. Érkeztek csapatok Szegedről (2), Nyíregyházáról és Szombathelyről is.
A napot végül jó keresztényekként misével zártuk hálaadással gondolva a napra és hogy a 13-as szám nem bizonyult balszerencsésnek.
(…) Mik azok az elképzelések, amelyek nem engedik, hogy boldog légy? Íme néhány példa. Először is nem lehetsz boldog azon dolgok nélkül, melyekhez kötődsz, s melyeket annyira értékesnek tartasz. Ez tévedés. Nincs egyetlen pillanat sem az életedben, amikor ne lenne meg mindened, ami a boldogsághoz szükséges. Gondolkodj el ezen egy pillanatra! Boldogtalanságodnak az az oka, hogy arra figyelsz, amid nincs, ahelyett, hogy arra összpontosítanál, amid éppen most van.
Az ember alapvető és legerősebb vágyai:
1. Szeretni akar és azt akarja, hogy őt is szeressék.
2. Keresi az igazságot, a hitelességet. Hiteles emberekre vágyik, akikben megbízhat feltételek nélkül.
3. A szabadság és az elköteleződés kettős vágya. Csak szabadon vagyok képes elköteleződni, a szabadságomat pedig az elköteleződésben élem meg.
Akkor vagyunk jó királyi papok, ha ezek a vágyak Isten felé irányulnak, Isten központúak. És ekkor vagyunk boldogok is, mert van ami betölti a vágyainkat és örökké megújul bennünk.
/Nagymaros/
Sima egyenes falú üvegpohár voltam, semmi különös mondhatnánk. De néha, ha ott felejtettek a Nap útjában, én csillogva tükröztem vissza az engem érő mézfényt. Néha színes terítőre kerültem, és úgy éreztem, hogy az abrosz virágai áttetszőségem részévé válnak, egy kicsit margaréta lettem és harmattól gyöngyöző fű. Néha utaztam, piknikeztem, sok színes folyadéknak adtam ideiglenes szállást. Büszke voltam magamra, mert sosem repedtem meg, pedig nem egyszer koccantam össze a féltékeny bögrékkel, bírtam a forró vizet, és mindig rendelkezésre álltam.
Egy nap azonban valahogyan, bizonyára véletlenül, figyelmetlenségből az asztal szélére kerültem. Félve néztem le a mélybe, és a fehér kövek kihívóan nevettek vissza rám. Tudták, hogy ők az erősebbek. De én bíztam! Nem hiába raktak az asztal szélére! Lehet, hogy pár perc, és újra szükség lehet rám. Vártam… Ó az a szörnyű bizonytalanság! Lehet, hogy mégsem kellek, hát még sem kellek? Órák teltek el, én pedig reszkettem. Egy idő után aztán eltűnt a félelem, és vártam az esést. Csend volt és üresség, bennem és rajtam kívül.
Pillanatok alatt történt. Csak egy rossz mozdulat. A fájdalom repedéseket vájt üvegtestembe. Meglepődve néztem a finom és csillogó port, mely még szilánkjaimnál is kisebb volt. Sosem hittem volna, hogy ilyen összetett és szép vagyok belül…Iszonyúan fájt mindenem, ennyire emlékszem. Aztán valaki elkezdte felszedegetni az éles darabkáimat. Egy tenyérben voltam, hatalmas tenyérben! És minden egyes darabkám! Már nem szenvedtem annyira, és megnyugtató melegséget éreztem.
Vitt engem az a hatalmas tenyér, sokáig, végül nagyon óvatosan egy színes lapra tett. Hirtelen elvakított a fény. Ahogy láttam az éles, kisebb nagyobb részeim, újra belém hasított a fájdalom és a hiány. Eggyé akartam válni újra, könnyek közt kiáltottam: „Gyógyíts meg!”…, de úgy tűnt, hogy ez lehetetlen. Mégis vártam valamire, és a várakozásban nagyon halk duruzsolást hallottam. A nyugtató hangok hatására éreztem, ahogyan lassan álmosodom, majd lecsukódnak csillogó kristályszemeim.
Az asztalon ébredtem. Semmim sem fájt, de nagyon furcsán éreztem magam. Színes gömbök feküdtek rajtam. Egy gyerekkéz nyúlt nagyon óvatosan felém:
- Papa, vehetek még cukorkát? Vigyázok a tálkára nagyon!
- Vehetsz, persze. De a nagyinak egy szót se!
A gyerkőc pajkosan elmosolyodott, és elvett rólam egy zöld színű gombócot. Most néztem először körül: kávéscsészék, süteményes tálkák üldögéltek mellettem…és egy fém cukortartó!
Láttam magam!
A cukortartó öblös hasán egy gyönyörű kristálytálka képe pihent, szilánkok és repedések nélkül; a fényt pedig ezer irányban tükrözte vissza.
Szabina
A Staphanus-díj átadásával a Szent István Társulat szervezésében tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre a Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb hazai könyvünnepe május 11–16. között. Az egyhetes rendezvény alatt 22 sátorban 34 kiadó mintegy 7000 kiadványa, köztük 86 könyvhéti újdonság várja az érdeklődőket Budapesten, a Ferenciek terén.
Az ünnepi megnyitó keretében Erdő Péter bíboros és Spányi Antal megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadta az idei Stephanus-díjakat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A díjazottak – az alapító okirat szerint – olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes, keresztény, európai kultúra értékrendjét közvetítik a teológiai tudományok és az irodalmi műfajok területén. Ez alkalommal teológiai kategóriában Gánóczy Sándor, a würzburgi egyetem nyugalmazott dogmatika professzora, irodalmi kategóriában pedig Czakó Gábor író nyerte el a kitüntetést. A díjazottakat Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dogmatika professzora és Szörényi László irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója méltatta.
A Ferenciek terén a hét folyamán találkozhatnak az olvasók és az alkotók: naponta 14–18 óráig mintegy 40 szerző, író, költő, teológus dedikálja műveit. A Pilinszky Kávéházban irodalmi rendezvényekre, könyvbemutatókra kerül sor, a ferencesek temploma előtt pedig szombaton zenés programokkal várják a legifjabb korosztályt is.
Copyright © 2024 TVShoeShine - shoeshine.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldalt készítette: Webinformatics