- Részletek
- Írta: Bazsik Ádám (forrás: magyarkurir.hu)
"A magyar és nemzetközi média forradalmi tettként üdvözli Ferenc pápa melegekre vonatkozó szavait, amelyeket a repülőn mondott a riói ifjúsági világtalálkozóról hazafelé, s szembeállítja Ferenc hozzáállását elődjével, XVI. Benedekkel. De mit mondott pontosan a pápa, és milyen kontextusban kell ezt értelmezni?
"Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?” – ezt a mondatot emelte ki a BBC és nyomában az Index, valamint többek közt a hvg.hu. A pápa a melegek integrációja mellett tette le a voksot. Az Index szerint „a hírt közlő BBC utólagos kiegészítése alapján Ferenc valójában csak megerősítette azt a furcsa vatikáni álláspontot, miszerint a homoszexuális beállítottság önmagában nem bűn, de a homoszexuális tett már az. Amivel a pápa szerint továbbra is baj van, az a homoszexualitás politikai célzatú propagálása, mely mögött a pápa többek között a szabadkőműveseket sejti."
2013. júliusában sok cikk jelent meg Ferenc pápáról a fenti témában. Többek között a Magyar Kurír is foglalkozott a ezzel az üggyel. Biztos vagyok benne, hogy már több olvasónk is találkozott a cikkel korábban, de tengap mikor véletlenül belefutottam úgy véltem, hogy ismét fel kell elenveníteni ezeket a fontos gondolatokat. Nem csak azért tartottam lényegesnek a téma újbóli felvillantását, mert a család mint intézmény egyre durvább kikezdettséget szenved, hanem sokkal inkább azért, mert a úgy vélem az emberiség igazi problémáira - így a teremtett nemiség kérdésére is - csak egyetelen megoldás létezik, ez pedig nem más mint Krisztus befogadó szeretete. Ferenc pápa szevaiban és gondolkodásában pedig pont ezt a határozott, de befogadó szeretet véltem felfedezni, mikor a homoszexualitás kérdéséről nyilatkozott pár évvel ezelőtt. Ennek okán engedjétek meg hogy ismét beidézzem a kurír cikkét. Íme:
"A BBC szembeállítja Ferenc pápával XVI. Benedeket, akiről megjegyzi, hogy nevéhez fűződik az a 2005-ös vatikáni rendelkezés, ami szerint a homoszexuális férfiakat nem lehet pappá szentelni.
A BBC és a pápa szavait hasonlóan interpretáló médiumok felületességére ezúttal a National Catholic Register szerzője, Jimmy Akin hívta fel a figyelmet. Mint írja: a pápa hazafelé a repülőn nyolcvan percet beszélt az újságírókkal. Hogy a homoszexuálisokra vonatkozó mondatai az állítólagos vatikáni homoszexuális lobbira vonatkozó kérdésre válaszul hangoztak el.
- Részletek
- Írta: Bazsik Ádám (forrás:szerzetesek.hu)
Szerzetesekről már tutira hallottál. Kik ők valójában? Barátok. Nővérek. Testvérek, társak. Köztünk élnek, de sokszor mégis „láthatatlanok”, bár közel 1600-an vannak Magyarországon. Szerepük a 21. század társadalmában épp oly fontos, mint akár több száz évvel ezelőtt. Az ő életüket, szerteágazó tevékenységüket, emberközeliségüket bemutatandóan indította útjára a „RENDBEN VAGYOK” címet viselő kampányt a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája.
Az Istennek szentelt élet sokféle formája megtalálható ma Magyarországon, a szigorú szemlélődő rendektől az apostoli munkát végző közösségeken keresztül az új mozgalmakig. Mind a társadalom szerves részei; jelenlétüket többek között az általuk nyújtott szolgálatok, intézményeik, a rászorulók lelki és testi gondozása által is érzékeljük. Emellett ott van az a „láthatatlan” cselekvés is, amit nap mint nap a szerzetesek végeznek: imádkoznak embertársaikért, azaz értünk. Fürkészik Isten jelenlétét és működését személyes és közösségi életükben, a társadalom életében, mindazok életében, akiket szolgálnak.
Ahhoz, hogy az „utca embere” is jobban megismerhesse őket és tevékenységüket, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája 2015 júniusától integrált kampányt indított „Rendben vagyok. Földön járok, égre nézek” szlogennel. A kampány fő célja, hogy a szerzetesekről alkotott sztereotíp képet – miszerint a szerzetes teljes elvonultságban él és naphosszat csak imádkozik - a társadalomban letisztítsa, megszólítva a nehezen elérhető csoportokat is, emellett emberközelibbé tegye a megszentelt életet élőket.
- Részletek
- Írta: Pucsek Júlia
Biztosan mindenki hallott róla, hogy Franciaországban (is) törvény mondja ki az állam és egyház szétválasztását és ezért le kell bontani II. János Pál szobrát. Ami ellen sok francia is tiltakozik, Tata pedig szívesen felállítaná a szobrot.
Hogy ezt a kialakult szituációt kicsit mélyebben megérthessük, nem a közelmúlt eseményeit kell figyelni (Laurent Stefanini esete Vatikánnal – bár ez is izgalmas), hanem egészen XX. század elejéig kell visszamenni, vagy még korábbra! Az egyház, a vallás, bizonyos dogmák elfogadása vagy elutasítása és a pápa személye sajnos a történelem során nemcsak komoly politikai tényező volt, hanem mozgatórugója megannyi kínos eseménynek. Sokan pusztán személyes vagy hatalmi érdekből többször vallást váltottak, IV. Henrik híres mondatát bizonyára mindenki ismeri (Párizs megér egy misét!), vagy például így szakított Rómával VIII. Henrik és lett az általa alapított anglikán egyház feje.
Az évszázadok folyamán megannyi hatás (humanizmus, felvilágosodás, francia forradalom, stb.) eredményeképpen 1905-ben törvényi szinten is életbe lépett a laicitás elve, azaz az egyház és az állam szétválasztása. A francia alkotmány kimondja, hogy az ország „oszthatatlan, laikus, demokratikus és szociális köztársaság”. Mivel nincsen definiálva a laicitás, csak a célját ismerhetjük pontosan: minden erővel függetlenedni a Katolikus Egyháztól, amely már a XIX. században ellenezte a köztársasági államformát. A laicitás szerepe azonban nem ér itt véget. A francia politikai és társadalmi rendszer ideológiai bázisává vált, olyannyira, hogy az állami fenntartású iskolákban ez a közvetítendő értékrend. Az iskolák egyik célja ugyanis, hogy a diákok elsajátítsák az emberi és állampolgári kötelességeiket és kialakítsák bennük a „köztársaság-konform” értékrendet. Ennek értelmében – bár a vallásszabadság alkotmányos alapjog – tilos a vallási jelképek viselése az állami fenntartású közoktatási intézményekben, hogy garantálhassák a világnézeti semlegességet. És itt nem csak a burkára, nikábra és társaikra kell gondolni, de akár az apró kereszt is vonhat maga után fegyelmit.
- Részletek
- Írta: Pucsek Júlia
Vallásos családból jövök, szüleim, nagyszüleim mind vallásosak, különböző mértékben ugyan, de hívők. Szóval úgy nőttem fel, hogy az ilyen alaptételek, mint van levegő, gravitáció meg Isten, az természetes volt. Aztán az iskolában elmagyarázzák, hogy miért.
Volt néha olyan korszakom, amikor nem vagy csak kevésbé érdekelt, hogy van Isten, de sosem kérdőjeleztem meg. Egy önmagát ateistának valló ismerősömmel beszélgetve gondolkoztam el, hogy miért is vagyok arról meggyőződve, hogy van Isten. Hogyan tudnám elmagyarázni neki, hogy én miért hiszek? Szánalmas próbálkozás volt, amit végül egy Harry Potteres idézettel zártunk le: Bizonyítsd be, hogy van Isten! Bizonyítsd be, hogy nincs!
Viszont, ha valamiben kudarcot vallok, akkor előhívom a szupererőmet; irodalomkutatás kezdődik!
Gugli a jó barátunk, bár kicsit korlátolt, de hát jól kell kérdezni. Ha beütöd, hogy „létezik” „Isten”, elég sok találatot kapsz, itt is forrong az internet pro és kontra. Az első találatot, ami hirdetés, azt kicsit fenntartással kezeltem, szóval rögtön az impresszummal kezdtem. A hat erős érv után, tényleg elég erősek, úgy értem, nem vagyok sem asztrofizikus, sem agykutató, de eleget láttam a világból ahhoz, hogy rájöjjek, elég sok „véletlennek” köszönhetjük a létünket. (Bónusz kérdés, mit tesz ezért az ember hálából? Ha van 10 percetek, nézzetek utána, hogy mennyi „véletlen” kell a savas esőhöz, mi, emberek, nagyon profin odatesszük magunkat…) Szóval ezt a FÉK csinálja, pedig valami egészen másra gondoltam…
A matematika nem az erős oldalam, de szerencsére ott is filozófiával találkoztam, matematikailag bizonyították Isten létezését, hát, érdekes.
- Részletek
- Írta: BonumTV
Szomorú eseménynek nevezte Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár kedden este a katolikus Írországban múlt héten rendezett népszavazás eredményét, amely legalizálta a melegházasságot. Egy Rómában rendezett nemzetközi gazdasági találkozón az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a referendum kimenetele nemcsak a keresztény elveket tekintve jelent vereséget, hanem „az emberiség veresége”.
A Ferenc pápa után a Vatikán második emberének számító Parolin bíboros Diarmuid Martin a dublini érsek szavait idézve kijelentette: az egyháznak tudomásul kell vennie a valóságot. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a család az egyház számára továbbra is „központot jelent, és mindent meg kell tennünk a család védelme, gondozása és szorgalmazása érdekében, mivel az emberiség jövőjét képviseli”.
Felszólalásában a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin kitért a Franciaország által még januárban szentszéki nagykövetnek jelölt Laurent Stefanini ügyére is, akinek akkreditációjára a Szentszék még nem mondott igent. A francia fél szerint azért, mivel Stefanini meleg. Parolin bíboros úgy fogalmazott, párbeszéd folyik a Vatikán és Párizs között, és reméli, hogy megoldás születik.
A Vatikánban kedden ért véget a családról októberben tartandó rendes püspöki szinódus előkészítő értekezlete. A szinódus témáit tartalmazó munkadokumentum (Instrumentum Laboris) elkészült, jelenleg a fordítása folyik, és a következő hetekben mutatják be. A szinódus témái között szerepel az azonos neműek közötti házasság is. A L'Osservatore Romano című szentszéki napilap kihívásnak nevezte az egyház számára az ír népszavazást, amelyen a résztvevők 62,1 százaléka mondott igent a melegházasságra. A részvételi arány 60,5 százalék volt.
Ezzel egy időben Matteo Renzi olasz kormányfő bejelentette, hogy az olasz kormány is napirendre tűzi a kérdést, és a melegek közötti élettársi kapcsolatok törvényes elfogadásáról júliusban kezdődik el a vita az olasz parlamentben.
bonumtv.hu
- Részletek
- Írta: ShoeShine team
A CrossSound május 16-án, szombaton, a Rézkígyó Kávéházban megrendezte a "Mi fán termek?" Identitáskonferenciát. A konferencia azzal a céllal született, hogy segítsen a fiataloknak az identitásuk, önazonosságuk meghatározásában. Milyen szerepeket, magatartásformákat, értékrendet tudok magaménak? Mivel tudok azonosulni? Mi az, amit hitelesen, szívből tudok képviselni? Miben hiszek? Mi fán termek?
Amikor egy kicsit késve ugyan, de beestem a Rézkígyóba - még sosem jártam ott azelőtt - az volt az első benyomásom, hogy ez a kávéház nem olyan, mint a többi, ahol eddig megfordultam. A konferencia alatt aztán ki is derült, hogy valóban egy elvarázsolt helyre léptem, a világból ki, egy másik világba be. A Rézkígyó pont olyan, mint a kilenc és háromnegyedik vágány. A kávézót a Fiatalok Küldetéssel (YWAM) keresztény szervezet működteti. Az ifjúsági központban péntek esténként bulikkal, filmekkel, színházi előadásokkal várják a fiatalokat, akiknek lehetőségük van részt venni a szervezet missziós tevékenységében is.
A színpadon először a CrossSound molinója és a molinón a szervezet szlogenje vonta magára a figyelmemet; "A szabadságra hangol". A konferencia egésze, az előadások felépítése és témái, az előadók és a résztvevő fiatalok lelkülete, a hangulat, mind, mind arról tanúskodtak, hogy Krisztus szeretete felszabadít. "Mi fán termek?" A konferencia egyértelmű választ kínált; Krisztus végtelen szeretetében és elfogadásában gyökerező, ennek a szeretetnek a szabadságában felnövekvő, egyedülálló, különleges és ízletes gyümölcsöket termő fán.
- Részletek
- Írta: Pucsek Júlia
100 évvel ezelőtt, ezen a napon született Roger testvér, a taizé-i szerzetesközösség alapítója. Célja az volt, hogy az emberek közötti kiengesztelődést szolgálja, és erre a világháború alatt és után, hatalmas szükség lehetett. Két –számomra- legfontosabb gondolatával szeretnék megemlékezni róla égi születésének 10. évfordulóján.
Milyen érdekes, hogy protestáns létére alapított egy szerzetesközösséget, ráadásul ökumenikusat(!), hiszen az évek folyamán a reformáció nyomán alakult felekezetek életéből eltűnt ez a „gyakorlat”. Ezzel a cselekedetével a keresztények egységét kívánta szolgálni:
"Nagyanyám életének tanúságtétele rajta hagyta pecsétjét az én életemen is. Az ő nyomdokain járva találtam rá saját keresztény azonosságomra: úgy találtam rá saját keresztény hovatartozásomra, hogy kiengeszteltem magamban őseim hitét a katolikus hit titkaival, anélkül, hogy bárkivel is megszakítottam volna a közösség szálait" (Alois testvér: Felhívás a keresztények kiengesztelődésére).
Amikor először olvastam Roger testvér egy könyvét, szíven ütött az első oldal, mert rímelt nagyon egy beszélgetésre, aminek az volt a lényege, hogy hogyan reklámoznánk a kereszténységet, miért jó hinni Istenben, miért jó kereszténynek lenni? Elkezdtünk hebegni-habogni, egymás szavába vágva magyarázni a „totál laikusnak”, hogy van a 10 parancsolat; a Bibliában a legfontosabbak ott vannak, viselkedj rendesen; meg Jézus, aki meghalt érted a kereszten. Érted, ugye, hogy ez mit jelent? De az csak később jutott eszünkbe, hogy talán azzal kellene kezdeni, hogy Isten szeret minket. És ez volt annak a fejezetnek a címe is: Örök szeretettel szeretve. És Jézus Krisztus mellettünk áll a legnehezebb időkben is, mert tudja, hogy milyen az. És nem biztos, hogy érdemes a kereszttel kezdeni. Mindenki vágyik arra, hogy elfogadják, szeressék. Nem azért kell jónak lenni, hogy ne a pokolra juss. Mit ér az a hit, ami csak a büntetést elkerülése miatt hisz?
- Részletek
- Írta: Pucsek Júlia
Az elmúlt napokban többen találkozhattatok Jack megtérésének történetével vagy egy 10 pontból álló listával az interneten, ami ennek a könyvnek az alapján készült. Már nem is tudom, hogyan, de évekkel ezelőtt nekem is a kezembe került C.S. Lewis könyve – igen, az a Lewis -, nagyon sok aha-élményem volt és sokszor rácsodálkoztam, hogy „Jé, ezt már el is felejtettem”. Hadd mazsolázzak ezekből!
Lewis leírja az előszóban, hogy általában kétféleképpen vélekedünk az ördögökről, és egyik sem szerencsés választás. 1. Nem hiszünk bennük (=materializmus). 2. Inkább „túlzott és egészségtelen érdeklődést tanúsítunk irántuk” (ez inkább manapság az ezotériának felelhet meg). Továbbá leszögezi, hogy bár ezekben a levelekben az ördögök szabadon, azaz őszintén leveleznek egymással, de az ördög hazug, nem szabad minden szavát igaznak elfogadni. Hiszen „nemcsak a földön, a pokolban is szívesen elhiszik azt, amire vágynak”.
Először is, ki ez a Csűrcsavar? Ez is egy „mesekönyv”? Csűrcsavar egy ördög. És nem, nem mesekönyv. Az alaptörténet roppant egyszerű, de ez nem jelenti azt, hogy gyerekes vagy gagyi. És a tartalma sem annyira könnyen emészthető, bár olvasmányos. Inkább 14 éves kortól ajánlanám, mert azért vannak olyan fogalmak benne, amit egy általános iskolás nem biztos, hogy rögtön megért.
És hogy miről is szólnak a levelek? Csűrcsavar, a tapasztalt ördög válaszol a kezdő unokaöccse leveleire, tanácsokkal látva el őt, hogy lehet a pokolra juttatni egy lelket. Kiderül, hogy valóban mindenkinek a vállán ott ül egy kisördög, aki különböző dolgokat sugall. Lássuk, hogy miket!
- Részletek
- Írta: Hekler Zsuzsi
Házasodni vagy nem házasodni? Gyereket vállalni vagy nem vállalni gyereket? Fiatalon házasodni vagy inkább még várni? Kérdések, amelyek mindannyiunkat körbelengenek onnantól kezdve, hogy először kezdjük el kapiskálni az érintett fogalmak lényegét.
A család a mindenkori társadalmak pillére, megtartó ereje. A békésen együtt élő, jól működő családok tartják meg a társadalmat. Ezért is olyan fontos és vitatott kérdés a család fogalmának jelentése és alakulása a különböző évszázadok során. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a családmodell folyamatosan változik a tudomány, a technika és a kultúra alakulásával párhuzamosan. Visszaemlékezve a saját gyermekkorunkra, azt láthatjuk, hogy nagy a szakadék aközött, ahogy szüleink vállaltak minket és aközött, ami a mai általános hozzáállás. Arról nem is beszélve, hogy az iparosodás előtti vagy akár az 50-es évek Amerikájának családmodellje mennyire eltér attól, ami ma a világban normálisnak számít.
Napjainkban teljesen elfogadott, ha a nő és a férfi előbb önmagát igyekszik megvalósítani; karriert, egzisztenciát épít, majd ha úgy érzi, akkor 30 éves kora körül elkötelezi magát, ezt követően pedig talán még egy-két gyereket is vállal. Sokan azt gondolják, hogy a baj itt kezdődik. Szerintem azonban sokkal nagyobb az a probléma, amikor azokat a fiatalokat, családokat nem fogadja el a környezetük vagy a társadalom, akik mindennek ellenére a hagyományos családmodellt támogatják és élik meg.
Abban a korban amiben élünk nem az a szokványos, hogy valaki huszonévesen elkötelezi magát egy életre és felelősséget vállal. Mégis vannak, akik úgy gondolják, hogy nem feltétlenül kell előbb önmagukban célt érniük. Ha megtalálták azt, akit társuknak éreznek, nem futnak még évekig magányos köröket, hanem elkötelezik magukat egymás mellett és onnantól kezdve egymást támogatva élik az életüket.
- Részletek
- Írta: Sulyok István
Írásommal Akash Bashir 19 éves hős emléke előtt szeretnék tisztelegni, aki március 15-én, virágvasárnap vesztette életét a pakisztáni nagyvárosban, Lahorban. A főként keresztények által lakott Yuhannabad negyedben a vasárnapi szentmise idején két keresztény templomban is robbantottak öngyilkos merénylők. Akash önkéntes biztonsági őrként teljesített szolgálatot a katolikus templomban. Saját élete feláldozásával tartotta vissza a tálib merénylőt attól, hogy bejusson a túlzsúfolt templomba.
A XXI. századi ember számára nem ismeretlen fogalom a terrorizmus. Az érintett országok száma egyre növekszik. Az agresszió, amelyet a gazdasági érdek, a nagyhatalmi erőfitogtatás, a vallási fanatizmus generál, jelen van az egész világon és megannyi ártatlan ember életét követeli.
Napjainkban a terror által leginkább érintett terület a Közel-Kelet és Afrika. A világ 23. legnagyobb városa, a „Pakisztán szívének” nevezett Lahor, a Közel-Kelet és India találkozási pontja. Ebben a városban élt és teljesített szolgálatot Akash Bashir. A keresztény fiatalember, több társával együtt, önkéntesen vállalkozott arra, hogy az iszlám terroristáktól védje a templomban összegyűlt híveket. Akash, amikor épp szolgálatot teljesített a Szent János Katolikus Templomnál, felfigyelt egy férfire, aki erőszakosan próbált bejutni az épületbe. Észrevette a testére szerelt robbanószerkezetet és megpróbálta megakadályozni, hogy bemenjen a templomba. Átölelte az öngyilkos merénylőt, aki végül felrobbantotta a testére szerelt bombákat. Akash életét áldozta azért, hogy másokat megmentsen a haláltól.
„Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért…” /Jn 15,13/
- Részletek
- Írta: Major Péter
17:21
Elterveztem, hogy misére megyek és próbálok nyitott lenni az ott történtekre. Mégiscsak nagyhét van. Esőt fújnak az arcomba a böjti szelek.
17:58
Állok és nézem a padlót.
Hideg van és csepeg az orrom.
Olvasom a sorokat a mellettem lévő könyvében és agyamban még a kocsiban hallgatott dubstep üteme.
Nézem a többi embert és fázik a derekam.
18:13
Hallom az éneket és markolászom a telefonomat.
Hallgatom a szavakat és összevissza járnak a gondolataim.
Fejemben még ott kattog a kérdés; Biztos, hogy nem kellett ott parkolójegyet venni?
Tervezem a jövőt, újrajátszom az emlékeket.
18:26
Eszembe jut egy a vers:
Tompa borzalom fogott el, mély, állati félelem.
Körülnéztem. Szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt.
Péter aludt, János aludt, Jakab aludt,
Máté aludt, és mind aludtak.
Kövér csöppek indultak homlokomról,
és vigicsurogtak gyűrödt arcomon.
- Részletek
- Írta: Guba Lilla Nóra
- Keresd a kakukktojást! – mondta Owais, amikor összeálltunk egy családi képre Halloween estéjén. Fekete, dús haj, barna bőr, hatalmas, sötét szemek – meg én.. Szőkén, fehér bőrrel, kék szemekkel, keresztényként.
„És mi van, ha terroristák? Vagy nem engednek majd haza? Estére mindenképpen zárd be az ajtót - tudod, hogy viszonyulnak a nőkhöz. Az apuka veri a gyereket? Rád rakják majd a csadort? Amúgy az arabok rohadt koszosak, szóval készülj fel. A pálinkát azért megisszák? És mi, rendesen imádkoznak? Ötször? Biztosan beszerveznek téged is valami bandába. Ők ilyen kő alól jött bevándorlók? Biztosan kihasználnak majd. - Inkább ne menj.”
Hét és fél hónappal ezelőtt ezekkel a kérdésekkel és tanácsokkal láttak el az ismerőseim, barátaim, meg jó néhány kéretlen jóakaró – akkor jelentettem be, hogy Angliába költözöm, egy apai ágon kenyai, anyai ágon pakisztáni származású, muszlim vallású, két gyerekes családhoz, au pairnek. Az előítéletesség akkor engem nagyon bántott – mostanra dühít.
Szerettem volna elmondani nekik, amit én már akkor tudtam: rossz emberré, terroristává, erőszakolóvá, gyilkossá, agresszívvá nem a muszlim vallás tesz. Köztünk, keresztények között, ahogyan a hindu, zsidó, buddhista – bármelyik – vallásban vannak rémes tettek és szörnyű emlékek. Jó emberré, önzetlenné, szeretővé, nyílttá, Istenhez közelivé, tisztává pedig nem a kereszténység tesz – minden vallás követői között ott vannak a minden napok hősei, kisebb, nagyobb jótettei.
Copyright © 2024 TVShoeShine - shoeshine.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldalt készítette: Webinformatics