Szent István király intelmei ma is időszerűek. Közülük az első a katolikus hit megőrzésére vonatkozik. Mi, akik mint püspökök a tiszta katolikus hit őrei vagyunk, nem hagyhatunk figyelmen kívül néhány olyan jelenséget, amely napjainkban híveink körében is terjed.
Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság. Ahogyan Szent István halála után, úgy most is támadja a kereszténységet. Néhány évvel ezelőtt még az elvilágiasodást tartottuk szinte az egyetlen veszélynek. Bár továbbra is jelen van népünk körében ez a fogyasztói szemlélet, az élvhajhászás és a hedonizmus bálványa, ma az újpogányság szelleme is erősödik.
A kommunista évtizedek alatt próbáltak mindent elfelejtetni, ami magyar és keresztény azonosságunkat erősítette. Kisebbrendűségi érzést tápláltak belénk, azt sulykolták, hogy utolsó csatlósok vagyunk, nacionalisták és soviniszták. Ehhez újabban a kirekesztő és a rasszista jelzőt is hozzáteszik. Mindezeket a szeretettel ellenkező magatartásokat határozottan elutasítjuk. Szükséges és jogos, hogy helyes öntudatra ébredjünk, keressük, újra tudatosítsuk igazi értékeinket, magyar örökségünket kulturális, történelmi és tudományos területen egyaránt. Ennek része az is, hogy megerősödjünk keresztény öntudatunkban, hiszen a krisztusi kinyilatkoztatás magyar kultúránkban is megtestesült, azt megnemesítette és megszentelte. Ezeréves magyar kultúránk a keresztény hit nélkül nem érthető. Ezt az öntudatra ébredést mi is nagyon fontos keresztény és magyar feladatnak tekintjük.
Sajnos azonban ennek az öntudatra ébredésnek vannak vadhajtásai is. Ezek egyike a különböző vallási elemeket keverő ún. „ősmagyar szinkretizmus“. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg“-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék. Keresztény hitünk nem pusztán az ember istenkeresésének az eredménye, hanem Isten kinyilatkoztatásán alapul, amely Krisztusban teljesedett be. Ő az út, az igazság és az élet az egyének és a nemzetek számára is.
Ezért kell megemlítenünk a hitünk igazságát fenyegető egyéb veszélyeket is, mint pl. az okkultizmust, a spiritizmust és a bálványimádás különböző formáit.
Arra kérjük katolikus testvéreinket, hogy óvakodjanak minden ilyen megtévesztő kezdeményezéstől.
Pál apostol figyelmeztetése napjainkban is időszerű: „Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják“ (2Tim 4,3-4).
Katolikus hitünk elleni támadás érkezik a szélsőségesen liberális eszmék irányából is, amelyek a relativizmus diktatúráját erőltetik ránk, azt a szemléletet, amely kétségbe vonja magának az igazságnak a létét. Ez az irányzat az élet tisztelete helyett a halál kultúráját terjeszti. Tagadja vagy relativizálja a férfi és a nő különbségét, valamint a házasságot és a családot. Ezzel szemben mi elfogadjuk a teremtő Isten tervét az emberről, a családról, a kultúráról, a nemzetről. A globalizációval szemben a katolicitást valljuk. A katolikus igazság nem nemzetközi, hanem nemzetek feletti, de hogy konkrétan létezhessen, a nemzeti kultúrákban kell megtestesülnie.
Katolikus hitünket kikezdheti az a felfogás is, amelyet így szoktak megfogalmazni: „vallásos vagyok a magam módján“. Csak akkor vagyunk és maradunk katolikusok, ha az egyház élő hitével összhangban hiszünk, mert egyedül Egyházának ígérte meg Jézus Krisztus: „Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig“ (Mt 28,20).
Kelt Budapesten, 2009. szeptember 10-én
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Ha, ismeritek Orbán Domát, akkor tudjátok, mennyire elfoglalt valaki. Én mindenzek tudatában vettem vitézi bátorságom és megkértem, hogy ugyan írjon nekem egy cikket az idén X. jubileumi Szkólatáborban történtekről, mivel neki volt szerncséje a tábor teljes ideje alatt élvezni az ottlétet. A cikk elveszett az éterben, helyette tanúskodnak ezek a videók!
Schola News 1. from domonkos orban on Vimeo.
Schola News 2. from domonkos orban on Vimeo.
Bizonyára hallottál már arról, hogy a Gödöllői Római Katolikus Plébánián (cím: 2100 Gödöllő, Szent Imre utca 15.)
2009. szeptember 11-étől minden héten pénteken IFJÚSÁGI HITTAN van délután 16.45-től (kezdők r.: 9-10.oszt.)!!! Ha még nem hallottál erről, akkor most hallasz!
Ha unalmasnak érzed az életed, ha keresel valamit, de magad sem tudod, hogy mi az pontosan, ha jó barátokra vágysz, ha szeretnél egy igazi közösséghez tartozni, akkor itt a helyed!
Kozsuch Zsolt káplán
Nyár over, suli, hittan START. Asszem röviden így néz ki a következő hét. Na de sebaj, itt van néhány hasznos infó, hogy mit kell újra megszokni mostanság.
Az ifihittanok szeptember 11 -én pénteken kezdődnek.
Szentmisék rendje a Szentháromság templomban
Hétfő - 18.00
Kedd - 7.00
Szerda - 18.00
Csütörtök - 7.00 és 18.00
Péntek - 7.00 és 18.00
Szombat - 7.00 és 18.00
Vasárnap - 9.00 és 18.00
Kastélytemplom
Vasárnap - 11.00
Blahai kápolna
Vasárnap - 7.45
Az ifjúsági énekkar első próbája szept 7. én lesz a megszokottak szerint!
Ízlelgesd! ITT
Amit ízlelgetni kell…
Az egész Misztrál fesztivál olyan, mintha jó bort innál, (de csak ezért ne igyál bort, hogy ezt el tudd képzelni, főleg ha nem vagy 18), szóval minden cseppjét ízlelgetni kell, úgy a jó.
Na, most hogy kíváncsivá tettelek, hogy mi a közös a Tokaji aszú és egy zenei rendezvény között, lásd meg, hogy miről is van szó, kedves Zugolvasó!
Először is van a Misztrál zenekar, 5 elvetemült férfi, akik nem gőgösek, nem sztárolják magukat, azért élnek, hogy zenét ajándékozhassanak, és ez sikerül is nekik. Verseket zenésítenek, népdalokat dogoznak át, mindezt oly módon, hogy magad előtt látod, átérzed az illető költeményt, annak hangulatát, minden rezdülését. Szóval ötüknek, illetve egyikük rátermett feleségének köszönhető a Misztrál Fesztivál, amely minden évben csakúgy vonzza magához az embereket. És a vonzás hat más zenekarokra is. Idén hallhattunk középkori zenét a Hollóénektől, eljött Bognár Szilvi, aki régi népi meséket tárt elénk dalaiban, volt Makám, meg Kerekes Band és még sokan, akiket a 3 pont takar.
És most nyilván azt hiszed, hogy ez egy buli mentes hely, fejleszegős, meg egyfolytában gondolkodós pedig nem is!:) Van ott táncolás is, kinek mi tetszik, nem muszáj táncházolni, ha te azt nem szeressed.
Jövő évben neked is ott a helyed;)
Noha kék ibolyát nem láttam (főleg olyat nem ami el akart volna hervadni) mégis sok mesélni valóm volt az itthoniak számára, miután hazatértem egy hét medjugorjei kiruccanás után.
Akkor kezdem is az indulásunk napjával, amely a Haller téri templom előtt történt. Az izgalmak már ekkor jelentkezni kezdtek, hiszen a négy, magyarokat transzportáló buszból kettőnek se hírét se hamvát nem láttuk az indulás tervezett időpontjában, mivel 2 különböző autópályán két különböző baleset is történt így a tervezett 9-10 órai indulás helyett 11 óra tájban sikerült csak elindulnunk, de addig legalább mindannyian elmehettünk WC-re…
A busz kellemes társasága és a tájak szépsége hamar elhozta a 14 órás buszút végét… Medjugorje és a Szűzanya kegyelmeit.
Már az első nap volt valami… valami varázslatos és megfoghatatlan dolog a levegőben. Az 50 ezres nézőközönség, az énekek, a szentmise és a szentségimádás mind-mind egy egyedien különleges atmoszférát teremtett. Hamarosan kézzel foghatóvá váltak a kegyelmek amikkel Medjugorje várta az odalátogató zarándokokat. A napok szinte egy gyorsvonat sebességének kétszeresével suhantak el mellettünk. Hallgattunk előadásokat, tanúságtételeket, énekeltünk dalokat (én mondom fantasztikus zenéket produkált a helyi énekkar) 50ezren ünnepeltük a szentmisét, imádkoztuk a rózsafüzért, és IGEN!! Gondolom most jön az a rész, hogy: „Rózsafüzér????? Úú micsoda unalmas egy óra lehetett!” Hát örömmel mondhatom, hogy én halálosan beleszerettem a rózsafüzérbe, mert nem unalmas!!! Sokkal inkább tápláló és életadó és öröm és tökjó és WOW és amúgy is höee!
Medjugorjéban minden megváltozik, minden új értelmet kap, mindent átértékelsz. Egy lelki felüdülés az életedben. És arról már szót sem merek ejteni, mekkora arcok vannak ottan, mert nem férne ki az oldalra!
Egyszóval leírhatatlan az egész, ezt nem olvasni kell, hanem megtapasztalni… Jövő nyáron újra lesz fesztivál… Gyere el;)!
HÓDolatom mindenkinek, röviden: HaHÓD! :)
Azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy írjak ide egy cikket a Galgás táborról. Ám legyen! Vagy Bém! Óhohoó:)!
A tábor 7-10-ig tartott, fő védőszentje Assisi Szent Ferenc volt. A napok témáit is ő ihlette, szegénység, tisztaság, engedelmesség, azaz a szerzetesi fogadalmak; ezekhez párosult Nemes Ödön atya SzÖSz-e, azaz mindent tegyél szabadon-örömmel-szeretettel (bár ennek tábortűzkor még számos alternatív értelmezést adtunk a köz nagy örömére:) ).
Első napon, aminek még nem volt önálló neve, Francesco életét bemutató előadás volt korai takarodóval, hogy mindenki bírja a másnap reggeli akadályverseny megpróbáltatásait. Nagy élmény volt számomra, hogy a szerdai kenyér-víz böjtöt kibírtam anélkül, hogy bárkivel is összevesztem volna, mert ha nem ehetek húst, általában ingerlékeny vagyok:). Ez egyébként bűnbánati nap volt, ezért a böjt. Tetszik, hogy a böjt és a bűnbánat ellenére a téma a szegénység-öröm páros volt, főleg a bűnbánat-öröm kettős ami megfog.
Csütörtöki témánk a tisztaság-szeretet páros volt, este pedig táborzáró tábortüzet raktak az erre felavatott kezek, amit a kiscsopik előadásai tettek színesebbé, vidámabbá és hála a Galga Band-nek mélyebbé. Pénteken a téma az engedelmesség-szabadság páros volt és főleg a hazaút. KT-ként öröm volt hallani, hogy a záró kiscsopin a legtöbbek szájából elhangzó negatív kritika ez volt: túl rövid volt a tábor.:) Azt hiszem ennél több nem is kell nekünk. Szóval remélem jövőre is találkozunk!:)
Pax et bonum!
Kovács Misi
Én nagyon-nagyon jól éreztem magam. Jó volt belepillantani egy másik közösség életébe, hogy ti (fősulis hittan) hogy csináljátok a dolgokat. Nagyon jólesett, hogy nyitottak voltatok irányomban, ezzel nekem is sokat segítettetek, hogy oldottabb legyek. A legjobb a négyszékes játék, a strand, és az esti sütögetés volt. A lelki dolgok meg más kategória, de felrázott és erre most szükségem volt. Örültem, hogy ott lehettem.
Kovács Márti
Egy férfi éveken keresztül gyűjtött arra, hogy megvehesse élete első autóját.
Sok munkájába és lemondásába került, de SIKERÜLT! Nagy izgalommal hajtott hazafelé, hogy a családjának megmutassa az ÁLOM autót. Útközben elhatározta, hogy beugrik a közeli barátjához és megosztja vele is örömét. Gyorsan megállt a háza előtt és nagy lendülettel elkezdett tolatni. Ekkor hallja, hogy a kocsiján koppan egy kavics. Lefékezett, kiszállt a kocsiból, látta, hogy egy kisfiú dobta meg a kocsiját, s ezzel már meg is sérült az álomautó.
Elkezdett éktelenül kiabálni a gyerekkel: normális vagy Te? Jól elverlek, hogy elmenjen a kedved az ilyen állatságoktól! A fiúcska előbb megszeppent, majd így szólt – Nem tehettem mást, túl messze voltam, hogy a hangom meghallja. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább. Mozgássérült testvérem előre ment a tolószékkel, de túl gyorsan ment és felborult. Pont az Ön kocsija alá esett, így muszáj volt megdobnom, hogy megállítsam!
A férfi elszégyellte magát, felsegítette a kisfiút és visszaültette a kerekesszékbe. Az eset után a férfi a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek.
„Ha megdobnak kővel” talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltse! Nehogy valami nagy bajt csináljunk, ha nincs időnk meghallani a jelzéseket, vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk rájuk! Néha kell, hogy „megdobjanak kővel” ahhoz is, hogy megálljunk, hogy elgondolkozzunk, mi is történik körülöttünk. Tudatában lenni annak, hogy amit tervezek, az előre visz-e engem, és segít-e másoknak?
Idén május 16-án került megrendezésre az Élő Rózsafüzér Zarándoklat, amely keretében Budapest körül 9 szakaszban zarándokoltak a hívő emberek. A Szentháromság templom az első szakasz egyik része volt. Máriabesnyőről indultunk körülbelül 150-en, és folyamatosan csatlakoztak hozzánk zarándok testvérek. A premontrei kápolnában zsolozsmáztunk, templomunkban pedig a Lorettói litániát végeztük. Öröm volt látni, hogy egyházközségünk több tagja nagy szeretettel várta a csoportot, és vendégeltek meg bennünket finom süteményekkel. Köszönjük! A templom alsó része teljesen megtelt, így több mint 200-an lettünk, és indultunk tovább az Erzsébet parkon keresztül a Szentjakab lakóparkon át a mogyoródi Szent László kilátóhoz, ahol kettévált a zarándok csoport. Egy része ment Kerepesre, másik része pedig Mogyoródon keresztül Fótra. Kerepesen Dr. Paskai László bíboros, ny. esztergom-budapesti érsek, Fóton pedig Dr. Beer Miklós püspök atya tartott szentmisét.
A több mint 20 km-es zarándokút során énekeltünk egyaránt gitáros és hozsannás énekeket, dicsérve az Urat és a Szűzanyát. Imádkoztunk rózsafüzért, sőt volt, hogy a Mária Rádión keresztül végzett rózsafüzér imádságba is bekapcsolódtunk.
Az Úr jelenlétét éreztük végig az úton. Nem volt mérgelődés, hanem mindenki szeretettel ajánlotta fel ezt az utat. Jó volt látni, hogy minden korosztályból voltak résztvevők, így a rózsafüzér imádság közelebb kerülhetett a fiatalokhoz is. A Szűzanya kéri, hogy imádkozzuk ezt az imát, mert az egyik legnagyobb „fegyver” a gonosz ellen.
Nagy örömmel fogadtak bennünket az utolsó állomáson, és elfáradva, de lelkiekben feltöltődve vettünk részt a záró szentmisén. Megerősítő volt számunkra Püspök atya hozzánk intézett szavai: „Büszke vagyok rátok! Nagyon büszke!”
Idén is lesz még lehetőség, hogy hazánkért zarándokoljunk. Szeptemberben, Szent Gábriel arkangyal ünnepéhez közel, zarándoklatot szerveznek, amelynek a végállomása a Hősök tere, ahol szentmisén vehetünk részt. A részletekről majd később tudunk tájékoztatást adni.
Dicsőség az Úrnak a zarándoknapért!
Máthé Ágnes
Az egyházközségünknek kérésének megfelelően a 2009. május 21 helyett május 31 -én lesz az ifjúsági mise.
Húsvét vasárnap este, a nagyböjti várakozás után úgy döntöttünk, hogy Krisztus dicsőségére (ugye!) locsolóbulizunk egyet. Hála Istennek egy csomó jófej fazon van a nepumuki közösségben, akik penge teaházat, illetve egyéb termeket faragtak a közösségi ház különböző helységeiből, szóval valóbban, mikor odaértünk már egy feldíszített ház várt minket. Idén picit kompresszálva lett a dizsi az érdeklődés hiánya miatt, ellenben annál hangulatosabbra sikeredett a teaház Szab, és Lilla vezetésével. Velem is megitattak valami tejes-rumos gyönyört, egész finom volt.
A kedves rendező hölgyemények, akik többnyire sárga-fekete ruciban pompáztak, azért tettek egy erős kísérletet, a buli elején, hogy némi humoros játékkal fokozzák a hangulatot, de sajnos a férfi közönség tutyimutyisága miatt nehezen kivitelezhetőek voltak az elénk állított feladatok. Majd legközelebb... Ráztunk, ettünk, ittunk, szondát fújtunk, és egy picit vízipipáztunk... kb. így lehet leírni az est hátralévő részében történteket.
És persze csak hogy teljes legyen a kép a TVSS -is kint volt az eseményen, szóval ha a Huszár barátunk megvágja az anyagot, akkor meg is lehet majd nézni...
Zárójelben jegyzem meg, hogy a bulit követő hajnali "locsi-pocsi" sem volt egyszerű hajnali 4 kor, Zsolt atyánkkal az élen... Úgy is fogalmazhatnék, hogy igaz, sokat látott ember vagyok, de Zsolt atya permetezővel a kezében sok emlékképemet kitörölte kis fejemben azért, hogy oda egy életre bevésse magát.
Jövőre ugyanitt...
Copyright © 2022 TVShoeShine - shoeshine.hu. Minden jog fenntartva.
Az oldalt készítette: Webinformatics